Budai Gyula közölte, az ügyben 1,7 milliárd forint kár érte az államot. Szerinte minimális az esélye, hogy az megtérüljön. Mint mondta: a befektetések lebonyolítására nem írtak ki közbeszerzési, pályázati eljárást. A pénzekről az IKT Zrt. felügyeleti szerve, a Regionális Fejlesztési Holding Zrt. tagjaiból összeállított befektetési döntőbizottság határozott “ismeretlen eljárás keretében”. 2004-2010 között 14 befektetési szindikátusi szerződést kötöttek – holott akár 70-et is lehetett volna – átlagosan 200 millió forint értékben, ám semmilyen garanciát nem kértek a nyertes cégektől, amelyek működését sem ellenőrizték. Az öt évre kötött szindikátusi szerződések lejárta előtt a cégek jelentős részének felszámolását kezdeményezték. A vizsgálat megállapította – mondta a kormánybiztos -, hogy a szerződött cégek többsége egyértelműen az MSZP és az SZDSZ holdudvarához köthető. A társaságok nagy része mögött offshore tulajdonú cégek voltak.
A szerződéskötésekben érintett Kóka János volt SZDSZ-es politikus, egykori gazdasági és közlekedési miniszter is – állította Budai Gyula. Az Informatikai Kockázati Tőkealap-kezelő Zrt., Lepp Gyula, Kóka János, valamint a Certus Kft. 2004. június 16-án kötött befektetési szindikátusi szerződést a Meditcom Kft.-ben történő tulajdonszerződésre. Lepp Judit, Lepp Gyula testvére 2000 óta volt a Certus Kft. ügyvezetője – olvasható a kiosztott sajtóanyagban, amely szerint a szindikátusi szerződés alapján az IKT Zrt. 300 millió forint értékben szerzett befektetői üzletrészt a Meditcom Kft.-ben, amelyben Kóka János négy hónappal miniszteri kinevezése előtt 99 millió forint értékben szerzett alapítói üzletrészt. Budai Gyula ehhez hozzátette, Kóka János a szerződéskötést érintő időszakban, 2003 márciusától 2004 októberéig az Informatikai Vállalkozások Szövetségének elnöke volt, és jól ismerte az informatikai piacot. A későbbiekben pedig gazdasági miniszterként Kóka János látta el az IKT felügyeletét. A kormánybiztos Kóka Jánost nevezte meg, amikor arra a kérdésre válaszolt, milyen magas szintig kellett tudni a történtekről a kormányzati, állami vezetésben.
Budai hasonló jellegűnek nevezte azt a tranzakciót is, amely az IKT és az Interdotnet Magyarország Kft. között jött létre. Utóbbi jogelődje az az Elender, amelyben korábban Kóka János, Lepp Gyula és Lepp Judit igazgatósági tagok voltak. Mint mondta: “érdekes összefüggés” fedezhető fel Krupanics Sándorral kapcsolatban, aki a kormányzati portált üzemeltető KOPINT-DATORG vezérigazgatója volt, “ugyanakkor cége révén ő is részesült ezen tőkebefektetésből”. A kormánybiztos szerint személyi összeférhetetlenség kérdését veti fel, hogy Krupanics Sándor egyszerre volt egy állami vállalat vezérigazgatója és az, hogy kötött magánszemélyként egy szerződést egy másik állami vállalattal, az IKT-val, és szerzett részesedést olyan cégben, amelynek tevékenységi köre több helyen átfedésben van az általa igazgatott céggel.
Budai Gyula megjegyezte, egy a Heller Ágnes filozófus fia, Fehér György ügyvéd által is tulajdonolt cég ugyancsak érintett az ügyletekben. Az elszámoltatási kormánybiztos hűtlen kezelés, jogosulatlan gazdasági előny megszerzése, tartozásfedezet elvonása, csődbűntett és tőkebefektetési csalás gyanúja miatt tett feljelentést az Országos Rendőr-főkapitányságon, kérve, hogy a nyomozást a Nemzeti Nyomozó Iroda folytassa le.
A kormánybiztos jelentését elküldte Fellegi Tamás nemzeti fejlesztési miniszternek, és kérte, hogy az abban szereplő cégeket érintően egy még részletesebb vizsgálatot folytassanak le, tegyenek meg mindent azért, hogy a még létező cégektől vissza tudják szerezni a pénzeket.
