A Fidesz kampánycélra próbálja felhasználni a foglalkoztatás ügyét, és kiragadott, meglehetősen hamis színben feltüntetett statisztikai adatokkal kampányol – jelentette ki Kóka János gazdasági és közlekedési miniszter, az Országgyűlés foglalkoztatási és munkaügyi bizottságának pénteki rendkívüli ülésén, amit a Fidesz kezdeményezésére hívtak össze. Mivel azonban a találkozón a szocialista képviselők nem jelentek meg, a bizottság még a napirendet sem tudta elfogadni, határozathozatal szóba sem jöhetett.
Az ülés célja az lett volna, hogy Csizmár Gábor foglalkoztatási és munkaügyi minisztert, valamint Kóka Jánost meghallgassák az Állami Foglalkoztatási Szolgálat 2006. januári regisztrált munkanélküli adatainak növekedéséről. Csizmár Gábor nem jelent meg az ülésen, ehelyett egy levelet küldött, melyben kifejti, hogy a januári munkaügyi adatok szerint a munkanélküli regisztrációban 1,4 százalékkal többen vannak, mint egy évvel korábban, és szerinte a foglalkoztatás helyzetében az elmúlt 4 hónapban nem történt drámai változás. Egyúttal péntek délelőttre meghívta a bizottság tagjait a Foglalkoztatási Hivatalba, hogy ott a gazdasági miniszterrel együtt tájékoztatást adjon nekik a gazdaság és a foglalkoztatás helyzetéről.
A kampány a munkaügyi problémák menték látszik csúcsosodni: a pártok munkahelyeket ígérnek és a munkanélküliség ellen küzdenek.
A hátrányos helyzetűekért
A szocialista párt foglalkoztatáspolitikájának középpontjában a munkaerőpiacon hátrányos helyzetűek segítése áll különböző célzott programok létrehívásával. A másik markáns céljuk a foglalkoztatás kifehérítése. A munkaügyi ellenőrzési törvény módosításával és az ellenőrzést végző hatóság megerősítésével hadat üzentek a feketén foglalkoztató cégeknek. A munkanélküliség csökkentésére a kis– és középvállalkozásoknak teljes járulékmentességet adtak, amennyiben legalább három hónapja regisztrált munkanélkülit alkalmaznak. Új hangot pendített meg Gyurcsány Ferenc nemrégiben tett bejelentése, mely szerint a két éve regisztrált, 55 éves munkanélküliek nyugdíjba mehetnének.
Járulékcsökkentéssel
A Fidesz a bérterhek jelentős mérséklésével képzelné el a magasabb foglalkoztatási színvonal elérését: a társadalombiztosítási járulék radikális, 10 százalékpontos csökkentésétől várná több százezer új munkahely létrejöttét. A párt másik foglalkoztatáspolitikai célja a részmunkaidős munka elterjesztése, mivel ez az Unióban látványos foglalkoztatás-bővülést eredményezett. Pártprogramjuk homlokterében a munkanélküliség felszámolása áll.
Hasonló megoldások
A két kisebb parlamenti párt közül az MDF a szakképzés megújításával, az egykulcsos adó bevezetésével, és a járulékok mérséklésével indulna neki a munkaerő-piaci gondok felszámolásának. Az SZDSZ programjában a foglalkoztatásbővülést az egykulcsos adó bevezetésén túl a romák és a fogyatékkal élők munkavállalásának támogatásával képzelik el.
Szakértői célok
Az MTA Közgazdaságtudományi Intézetének Munkaerőpiaci Tükör 2005 című kiadványa szerint, mely a magyarországi munkapiaci folyamatok jellemzőit veszi sorra, a foglalkoztatáspolitika legfontosabb feladata az inaktív népesség visszacsábítása lenne a munkaerőpiacra. Magyarországon ugyanis az uniós átlaghoz képest rendkívül alacsony a foglalkoztatás. A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint 2005-ben a 15-64 éves népesség foglalkoztatási rátája 56,9 százalék volt. A munkaképes korúak 40 százaléka – megközelítőleg 1,5 millóan – távol marad a munkaerőpiactól: nem dolgoznak, és nem regisztrált munkanélküliek. Az inaktívak közül ráadásul minden ötödik se nem nyugdíjas, se nem tanul, vagyis nem lehet tudni, hogy miből él. A munkaügyi szakértők szerint a legfontosabb ennek a láthatatlan tömegnek az elérése lenne.
