A 2006. január első felében elvégzett adatfelvétel szerint az összes megkérdezett körében a Fidesz és az MSZP támogatottsága egyaránt 28-28 százalék, decemberhez képest az MSZP támogatottsága 3, míg a legnagyobb ellenzéki párté 1 ponttal csökkent. A pártválasztók körében szintén kiegyenlített a két párt közötti támogatottság, a szocialisták nem javítottak előző havi eredményükön, míg a Fidesznél két százalékpontos növekményt mért az adatfelvétel: jelenleg mindkét párt 45-45 százalékos támogatottságot mutat azok körében, akik megneveztek valamilyen pártot. A legszűkebb választói csoportban, azaz a biztos szavazó pártválasztók körében viszont a Fidesz átvette a vezetést azzal, hogy 3 százalékponttal növelte támogatottságát, miközben az MSZP támogatottsága 1 százalékponttal nőtt, a két párt között így most hibahatáron belüli, kétpontos (45-47 százalék) a különbség.
Aktívabbak a fideszesek
A biztos szavazó pártválasztók körében jelentkező Fidesz-előny elsősorban annak következménye, hogy a párt szavazói a korábbiakhoz képest látványosan elkötelezettebbek lettek. Decemberhez képest a Fidesz támogatói között 10 százalékponttal nőtt azok aránya, akik állítják, hogy biztosan kedvenc pártjukra fognak szavazni április 9-én, és majdnem ugyanennyivel nőtt azok aránya is, akik biztosra ígérik részvételüket a tavaszi választáson. Decemberben a Fidesz-szavazók 64, januárban pedig 72 százaléka állította határozottan, hogy ott lesz a voksoláson, és az ellenzéki pártot fogja támogatni. A szocialista szavazótáboron belül az elkötelezett szavazók aránya januárban 68 százalék.
A „kicsiknek” kevés az esélye
A Fideszen és az MSZP-n kívül 2006 januárjában egyetlen pártnak sincs 50 százalékot meghaladó esélye a parlamenti bejutásra. Ahogy azt már több alkalommal is jeleztük, a 3-5 százalékos támogatottsági szint körül mozgó pártoknál, mint például az SZDSZ, a mintavételből eredő hiba következtében nem lehet túlságosan messzemenő következtetéseket levonni a parlamenti bejutással kapcsolatban. A jelenlegi adatok semmiféle támpontot nem nyújtanak arra vonatkozóan, hogy a választások után végül is hány pártból fog állni majd a parlament. A januári adatok alapján az MDF-nek, a Harmadik Útnak és a Centrum Pártnak egyaránt 50 százaléknál kisebb az esélye az 5 százalékos parlamenti küszöb átlépésére.
Többen várják befutónak a Fideszt
A januári adatfelvétel alapján trendforduló lehetőségét mutatja a két nagy párt választók szerinti győzelmi esélyeit jelző mutató alakulása. 2005 nyara óta ugyanis először regisztrálta a felvétel, hogy a választók határozottan a Fidesz győzelmét várják. Míg decemberben a győzelmi esélyekben az MSZP és a Fidesz között gyakorlatilag teljes kiegyenlítődés mutatkozott, addig a januári felvétel során a kérdésre választ adók 54 százaléka várja a Fidesz, és csak 44 százaléka az MSZP győzelmét. Az előző adatfelvételhez képest 8 százalékpontos, azaz hibahatárt meghaladó a változás. Mindez oly módon alakult, hogy a nagy pártok szavazóinak véleménye lényegében nem változott, viszont az ismeretlen pártpreferenciájúak körében jelentős mértékben nőtt a Fidesz győzelmét várók aránya.
Fej fej mellett Orbán és Gyurcsány
Decemberhez hasonló kiegyenlítettséget jelez a miniszterelnöki alkalmasság mutatója: a választóknak egyaránt 33 százaléka tartja alkalmasabbnak Gyurcsány Ferencet, illetve Orbán Viktort a miniszterelnöki pozíció betöltésére. A látszólagos változatlanság mögött azonban két fontos dimenzióban is statisztikai értelemben releváns változás figyelhető meg. Egyrészt a Fidesz-szavazóknak immár 91 százaléka csakis Orbán Viktort tekinti alkalmas miniszterelnöknek – ez 5 százalékpontos növekedés decemberhez képest, miközben az ismeretlen preferenciájúak körében 6 százalékponttal növekedett Gyurcsány Ferenc alkalmassági mutatója. Ez utóbbi fejlemény elsősorban azzal függ össze, hogy – a háttérváltozók jelzései szerint – az MSZP táborából a decemberi adatfelvétel óta mozgás zajlott a bizonytalanok irányába.
