A jelenleg 15 százalékos áfakörbe tartozó főbb termékek és szolgáltatások
Élelmiszerek
Gáz-, gőz-, és vízellátás
Szennyvíz- és hulladékkezelés
Személyszállítás
Gyógyászati fogászati termékek és eszközök
Közétkeztetési és vendéglátó ételforgalom
Kábeltelevízió
Tüzifa
Szállodai szolgáltatás
Mozi
Uszoda és fürdő szolgáltatás
Temetkezés
A költségvetés és az államháztartás rendbetételekor nem elégséges a kiadási oldal részbeni lefaragása – mondta a FigyelőNetnek Petschnig Mária Zita, a Pénzügykutató Rt. munkatársa, aki szerint elkerülhetetlen olyan lépések megtétele is, amelyek azonnal növelik a bevételeket. Ilyen intézkedés lehet az általános forgalmi adó mértékének emelése bizonyos termékkörökben, illetve a jövedéki adó növelése. A kutató úgy véli, ha a második Gyurcsány-kormány legkésőbb június közepére feláll, megalkothatók azok a rendelkezések, amelyek szerint már akár július elejétől változnának az adószabályok. Az is megfontolandó, hogy a jelenlegi 0, 5, 15, és 20 százalékos áfakulcsok számát mérsékeljék, ami persze a 15-ös emelésével eggyel amúgyis csökkenne. (Kevesebb kulcsot több közgazdász is szívesen látna – a szerk.)
Pelenkától a temetésig
Kétségtelen, hogy a 15 százalékos áfakulcs esetleges megszüntetése, illetve az érintett termék- és szolgáltatási kör 20 százalékosba sorolása kivétel nélkül mindenkit érintene, de legérzékenyebben az alacsony jövedelemmel rendelkező rétegeket. Utóbbiak fogyasztási kosarában ugyanis sokkal nagyobb arányban képviseltetik magukat az érintett árucikkek. Jelenleg 15 százalékos áfa terheli az élelmiszereket, a gáz-, gőz-, és vízellátást, a gyógyászati és fogorvosi termékeket és segédeszközöket, a személyszállítást, de a temetkezést is, hogy csak a legfontosabbakat emeljük ki.
Mindezek ellenére – állítja Petschnig Mária Zita – az átsorolás nem okozna reálkereset-csökkenést, amit arra alapoz a kutató, hogy az intézkedés nem jelentene lényeges nyomást a fogyasztói árindexre, az infláció éves szinten 2,5 százalékon belül maradna így is, miközben év elejétől ezt meghaladó bérkiáramlás történt.
Ezért is indokolatlan félelemkeltés háromszoros Bokros-csomaggal riogatni az embereket – hangsúlyozta a kutató, aki Orbán Viktor megszorításokkal kapcsolatos kijelentéseire utalt ezzel. Az 1995 tavaszi Bokros-csomag ugyanis a költségvetési nadrágszíj-megszorításon túl legjelentősebb elemként a csúszóleértékelést tartalmazta, ami azonnal inflálta a jövedelmeket. A 18-ról hirtelen 28 százalékra váltó infláció, 12 százalékos reálbércsökkenést okozott bevezetésének évében, amit a rákövetkező évben további 5-6 százalékos lemorzsolódás követett.
Százmilliárdot hozna
Összhangban korábbi szakértői véleményekkel, Petschnig Mária Zita is úgy véli, hogy az érintett termékek áfakulcsának 15-ről 20 százalékra emelése nagyjából 100 milliárd forint bevételi többletet jelentene a költségvetésnek júliustól az év végéig.
Az APEH-től kapott tájékoztatás szerint, az általános forgalmi adó elszámolásának rendszeréből adódóan a 15 százalékos adómértékkel adózó termékek illetve szolgáltatások tényleges éves pénzforgalmi adóbevétele pontosan nem határozható meg, mivel a költségvetés áfabevételeinek alakulására az adókulcs mértéke mellett számos egyéb tényező is hatással van. Többek között az egyes adóalanyok beruházási tevékenységének alakulása, vagy a közösségen belüli és a harmadik országgal bonyolított áruforgalom volumene és iránya – az adómérték változásától függetlenül – is nagymértékben befolyásolhatja a forgalmi adóból származó éves költségvetési bevétel alakulását.
A 2005. évi általános forgalmiadó-bevallások összesített adatai szerint a 15 százalékos adókulcs alá tartozó beszerzések adóalapja 6074 milliárd forint volt, mely a teljes belföldi értékesítés adóalapjának 16 százaléka. A beszerzéseket terhelő előzetesen felszámított adó összege 911 milliárd forintot tett ki, ez a belföldi beszerzéseket terhelő előzetesen felszámított adó 11 százaléka. Az ugyanezen adómértékkel adózó értékesítések összesített adóalapja 9585 milliárd forint volt a tavalyi évben, ami az összesített belföldi értékesítés adóalapjának 19 százaléka, míg az értékesítés adójaként az adóalanyok 1438 milliárd forint adókötelezettséget szerepeltettek bevallásaikban. Ez az összes belföldi értékesítés adójának 11 százaléka.
