Budapest 1873-as egyesítése gyökeres változást hozott a városban – új városrészek épültek, kulturális fellendülés következett be, és a főváros villámgyorsan világvárossá vált. Ezek persze magukkal hozták a magyar építészeti nyelv fejlődését, és az aktuális európai stílusirányzatok gyors adaptálását. A több ezer nagyszabású tervnek viszont csak egy része készült el, de szerencsére rengeteg terv fennmaradt ezekből az időkből, így láthatjuk, hogy milyen épületek uralhatnák ma Budapest látképét.
A Reitter Ferenc által 1868-ban megálmodott pesti csatorna terve, amelyet négy év alatt megvalósítottak volna a mai Nagykörút helyén. A csatorna felett tizenkét híd ívelt volna át, de végül a projekt pénzügyi gondok miatt el sem indult.
Fotó: Unbuilt Budapest
A kőbányai Szent László-templom Lechner Ödön első tervén
Fotók: Tanulmányok Budapest múltjából 10., 1943
Ilyen lehetett volna a Markó utcába 1899-ben tervezett lipótvárosi zsinagóga
Fotók: Lajta Béla Virtuális Archívum
Lajta Béla: A budapesti közösségi könyvtár és közművelődési intézet, 1911
Fotó: Magyar Építőművészet, IX. évf. 8. szám, 1911
Az Adria Biztosító Erzsébet téri palotája (ma a Le Méridien Budapest), Tőry Emil és Pogány Móric eredeti tervén (1912). A saroktorony az órával végül nem valósult meg.
Fotók: Magyar Építőművészet, X. évf. 7-8.szám, 1912
Skuteczky Sándor a Rákóczi úton felépülő Újságpalota építészeti pályázatára beküldött munkája, 1913 
Fotók: Magyar Építőművészet, XI. évf. 9. szám, 1913. szeptember
A Kálvin tér átalakítására kiírt 1913-as tervpályázat néhány résztvevője által megálmodott, a templomot körbefogó épületek
Fotók: Magyar Építőművészet, XI. évf. 4. szám, 1913. április
Néhány a Rezső téri templom 1914-ben kiírt tervpályázatára beérkezett művek közül. Végül – az első világháború kitörése, és az összegyűjtött pénz elértéktelenedése miatt – ezek egyike sem valósult meg, tíz évvel később Lechner Ödön unokaöccse, Kismarty-Lechner Jenő tervei alapján indult meg az építés, a kész templomot pedig 1931-ben szentelték fel.
Fotók: Magyar Építőművészet, XII. évf. 3. szám, 1914
A Rókus Kórház helyén építendő felhőkarcoló terve, Gregersen Hugó, 1928
Fotó: Magyar Építőművészet, XXVIII. évf. 5-6. szám, 1928
Az Erzsébet sugárút
Az 1895 óta dédelgetett és bővített, végül 1930-ban jóváhagyott tervek szerint egy 25 méter széles úttal összekötötték volna a Károly körútra felépítendő Központi Városházát a Damjanich utca-Rottenbiller sarkán létrehozott hatvan méteres térrel, a mai Dob utcát felhasználva.
A pályazaton győztes Árkay Aladár tervei azonban végül pénzügyi nehézségek és állítólagos kivitelezhetetlenségük miatt nem nyertek formát.
1936-ban a Fővárosi Közmunkák Tanácsa újabb terveket készített, enek köszönhetően 1937-1940 közt Wälder Gyula tervei szerint elkészült a sugárút Károly körúti kapuja, a mai Madách Imre tér. Az építés folytatását a világháború és a beköszöntő szocializmus akadályozta meg.
Fotók: Magyar Építőművészet, XXX. évf., 1930
Az Attila út kezdete, háttérben a Gellértheggyel – Vágó József 1934-ben megszületett terve
in: Vágó József – Budapest művészi újjáépítése, 1936 / Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár Budapest Gyűjtemény
A Károlyi-kert kinyitása a Múzeum körút felé, Vágó József 1934-ben született terve
Fotó: Vágó József – Budapest művészi újjáépítése, 1936 / Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár Budapest Gyűjtemény
Az újjáépülő, 1933-1936 közt lebontott Tabán látképe, Vágó József, 1934
Fotó: Vágó József – Budapest művészi újjáépítése, 1936 / Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár Budapest Gyűjtemény
A megújult Szarvas tér, Vágó József, 1934
Fotó: Vágó József – Budapest művészi újjáépítése, 1936 / Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár Budapest Gyűjtemény
Az új városháza a Margitszigettel szemben, látványterv Vágó József 1936-ban megjelent Budapest művészi újjáépítése című könyvéből
Fotó: Vágó József – Budapest művészi újjáépítése, 1936 / Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár Budapest Gyűjtemény
Modern épületek az új Kálvin téri templommal, Vágó József, 1936
Fotó: Vágó József – Budapest művészi újjáépítése, 1936 / Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár Budapest Gyűjtemény
Teraszos szalagházak a Vár alatt
Fotó: Vágó József – Budapest művészi újjáépítése, 1936 / Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár Budapest Gyűjtemény
Az új Városháza tervpályázatának győztes munkája (Kertész K. Róbert és Weichinger Károly, 1940)
Fotó: Unbuilt Budapest
Ábra Pán József A tervező álma című albumából, amely Budapest újjáépítésének első publikált koncepciója volt, és 1945 márciusában jelent meg Budapesten, valamint azzal egyidőben New York-ban
A képen a Szent Imre- és Rudas-fürdő összekapcsolására, valamint hotellel és óriási étteremmel való kibővítésére irányuló terv látható, de az építész a közeli Döbrentei térre földalatti állomást, a fürdő mellé golfpályát, sőt, a Várhegy lábánál végig nagykövetségeket álmodott meg.
Fotó: Budapest folyóirat
Terv a Várhegy alatti, valamint a mai Szabadság (akkor Ferenc József) és Boráros tér közti partszakasz épületeinek újraépítéséről
Fotók: Budapest, I. évf. 3. szám, 1945
A két szintben kereszteződő főutak: Közép-körút – József utcai sugárút, Jánosvölgyi Münnich Aladár 1945-ös terve, mellyel a Rákóczi térből nyíló József sugárútra juthattunk volna
Fotó: Budapest, II. évf. 2. szám
A Múzeum körút és Rákóczi út sarkára tervezett MTESZ-székház két, 1970-ben készült terve
Ma a szintén Zalaváry Lajos munkáját dícsérő East-West Business Center (1991) áll a telken.
