Reinhard Dörflinger, az MSF ausztriai csoportjának elnöke Bécsben a szervezet 2014-es jelentését ismertetve elmondta: huszonnyolc munkatársuknál mutatták ki a vírust és közülük tizennégyen meghaltak.
Az illetékes felhívta a figyelmet arra, hogy Sierra Leonéban tovább nőtt a fertőzöttek száma és Guineában is jegyeztek fel ebolás eseteket.
Mint mondta, túl sokáig tartott a nemzetközi segítség útnak indítása, a politikai rendszerek csődöt mondtak. “Az ebola nem a hiányzó erőforrások miatt került ki az ellenőrzésünk alól, hanem a hiányzó politikai akarat miatt” – vélekedett Dörflinger. Szerinte a világnak gyorsabban kell reagálnia egy olyan globális egészségügyi vészhelyzetre, mint amilyen a mostani ebolajárvány. “A segítségnek napokon, nem pedig hónapokon belül meg kell érkeznie” – vélekedett. Dörflinger úgy látja, ez az Egészségügyi Világszervezet (WHO) és a kormányok felelőssége.
A túlélők a traumától szenvednek
Nemrégiben a német kancellár is hasonló véleményének adott hangot a WHO éves közgyűlésén. Angela Merkel kiemelte, hogy a szervezetnek ésszerűsítenie kellene a működését annak érdekében, hogy gyorsabban reagálhasson az ebolajárványhoz hasonló katasztrófákra.
Maria Bartsch, az MSF egyik orvosa, aki a járvány idején két hónapot töltött Sierra Leonéban, elmondta, hogy a betegség túlélői továbbra is szenvednek a traumától, meg vannak bélyegezve, és nem egészségesek.
A WHO szerdai tájékoztatása szerint az előző héten harmincöt ember fertőződött meg Sierra Leonéban és Guineában, ami több mint egy hónapja a legrosszabb adat. Egy héttel korábban csak kilenc új esetet jegyeztek fel a két országban.
A hivatalos adatok szerint az ebolajárvány 2013. decemberi kitörése óta 11 120-an haltak bele a vérzéses lázba Afrikában, az áldozatok tényleges száma azonban ennél jóval magasabb lehet. A fertőzöttek száma 27 ezerre rúg. Sierra Leone és Guinea mellett az időközben ebolamentessé nyilvánított Libériát érintette a legsúlyosabban a járvány.
