A korábbi évek gyakorlatával szemben már nem lehet a jelölteket a ragadványnevükkel nyilvántartásba venni – írta az MTI. Az önkormányzati választáson tehát megszűnik annak a lehetősége, hogy névazonosság esetén a jelölt kérhesse, tüntessék fel ragadványnevét (becenevét) a szavazólapon.
A korábbi önkormányzati – és ott is inkább a kisebbségi – választásokon volt jellemző, hogy azokon a településeken, ahol sok azonos vezetéknevű jelölt élt, és több esetben a jelölteknek még a keresztneve is azonos volt, a helyi választási bizottság a jelölteket ragadványnevükkel (mint például “Zorró”, “Pipás Gyuszi fia”, “Marcsa fia”, “Fikusz”, Manitu”, “Drótos”, “Kopasz Ödön”) vette nyilvántartásba, hogy a választópolgárt a felvett nevek segítsék abban, arra a jelöltre adják a voksukat, akit támogatni kívánnak.
A választási eljárásról szóló új, 2013-as törvény szerint abban az esetben, ha a választáson két vagy több jelölt neve megegyezik, a szavazólapon nevük után, zárójelben fel kell tüntetni születési évüket. Amennyiben ugyanazon jelölőszervezet által állított, vagy független jelöltek neve és születési éve is azonos, akkor a szavazólapon a jelöltek neve után, zárójelben fel kell tüntetni a lakcímük szerinti települést, és ha az is azonos, akkor a foglalkozásukat.
A választási iroda feladata, hogy írásban kérje a jelöltet, nyilatkozzon a foglalkozásáról. A nyilatkozatra három napja van a jelöltnek, a törvény azonban nem tartalmaz rendelkezést arra az esetre, ha a jelölt nem nyilatkozik.
Ugyanakkor a több utónévvel rendelkező jelöltnek lehetősége van arra, hogy kérje, a szavazólapon csak az egyik utónevét tüntessék fel, a doktori címmel rendelkező jelölt pedig kérheti, hogy a szavazólapon ne szerepeljen a “dr.” megjelölés.