A portál összefoglalta a füzet által megválaszolt vagy épp felvetett kérdéseket.
Számos uniós vagy állami fejlesztési projektet is megsarcolhat a reklámadó – ezeknél ugyanis tájékoztatási kötelezettség van, a keretösszeg egy részét erre kell fordítani. A törvény akkor sem nyújt mentességet, ha a közzétételről nem mi döntünk, hanem törvény írja elő.
Nagy kérdés volt, hogy mi az a nyomtatott reklámanyag? A törvény azt mondja ki, hogy ha egy vállalkozás vagy annak munkavállalója a cég elnevezését és logóját azért használja, hogy azonosítsa magát, az nem adóköteles. Viszont ha népszerűsítési céllal teszi ezt, akkor már kell fizetni. A törvényt szó szerint értelmezve ha például egy fuvarozócég teherautójának ponyváján a cég reklámszlogenje is megjelenik, az már adóköteles lehet.
Érdekes helyzetet teremt az is, hogy azok a külföldi reklám-közzétevők, akik nem tesznek nyilatkozatot arról, hogy a náluk reklámot megrendelők fizetik be az adót, nem bújhatnak ki az adókötelezettség alól, tehát a magyar jogszabályok szerint adócsalónak fognak minősülni.
Sok más kérdés mellett az is felmerül, hogy mi van akkor, ha egy nemzetközi cég úgy dönt, hogy a magyar érdekeltségét kihagyva, közvetlenül vásárol reklámot, illetve mi van akkor, ha magyar vállalat hirdet külföldi médiumban (például fesztivált, vagy egy bank a külföldi leányvállalatát)?
