A rezsicsökkentés kellemetlen mellékhatásai közé tartozik, hogy a közműszolgáltatók kénytelenek összehúzni a nadrágszíjat a bevételcsökkenés ellensúlyozására. Erre persze multizhatnánk egy kicsit. Csakhogy. A lakossági üzletágak már eddig is veszteségesek voltak. És nemcsak multiszolgáltatók vannak, hanem önkormányzati cégek is érintettek. És ha a szolgáltató kénytelen csökkenteni a költségeit, annak a dolgozók is megihatják a levét.
Beruházás- és létszámcsökkenés az üzleti szférában
Szolgáltatója válogatja, ki hogyan próbálja ellensúlyozni a rezsivágást – derül ki a Napi.hu körképéből. Az Elműnél például csökkentették az eredményre és beruházásra fordítható forrást, és a foglalkoztatottak száma is kevesebb lett.
Költségcsökkentéssel és a beruházások visszafogásával reagált a Tigáz is, s náluk is kevesebben dolgoztak 2013-ban, mint az előző évben. Persze a beruházásoknál azt a minimumot azért teljesítik, amit a törvény előír.
Az EDF-DÉMÁSZ-nál a rezsivágásnál is nagyobb teherként érzékelték a közművezeték-adót. A cég beruházásainak összegét megfelezte, amit megérezhettek a helyi vállalkozások is. Ezenkívül a szakszervezettel együttműködve egy szociális csomag kíséretében felkínálták a dolgozóknak az önkéntes távozást, így 10 százalékot faragtak a létszámból.
Fizetés- és létszámcsökkentés az önkormányzati cégeknél
A fővárosi önkormányzati közműszolgáltató cégek pedig csak úgy tudtak működni, hogy jelentős kompenzációt kaptak a tulajdonostól. A Főkétüszt például 540 millió forinttal, a Főtávot pedig 5 milliárd forinttal kompenzálta a főváros.
A Főtávnál egyébként már 2011-ben hatékonyságjavítási programot kezdtek, újratárgyalták például a beszállítói szerződéseket, és meg is szüntettek azok közül. Az utóbbi években a létszám is csökkent a cégnél, köztük a vezetőké is, és az idén például nem lesz a cégnél béremelés, valamint felülvizsgálják a bérpótlékokat, és a cafeteriát is bruttósítják (vagyis kevesebbet kapnak belőle a dolgozók). A hatékonyságnövelés érdekében pedig saját tervezésű hőközpontok gyártásába fogtak.
230-240 milliárd
A 2013-ban elkezdett rezsicsökkentés a fejlesztési minisztérium államtitkára szerint egyébként 230-240 milliárd forintnyi bevételkiesést okozott a szolgáltatóknál, vagyis ennyit hagyott a családoknál. A szomorú az, hogy nem kevesen vannak, akiken ez sem segített.
Nemigen csökkent azok száma, akik nem tudnak fizetni
A rezsicsökkentéssel kapcsolatban korábban kritika volt, hogy az inkább a jómódúaknak segít, hiszen ők a magasabb számlából többet takaríthatnak meg a 10-20 százaléknyi ármérséklés mellett. Mára bebizonyosodott, hogy a legrászorultabbak közül sokan továbbra sem tudják fizetni a számláikat.
Legalábbis a Pénzcentrum.hu áttekintése szerint több szolgáltatónál volt jellemző, hogy nem csökkent a 60 napon túl tartozó fogyasztók száma. Ami már azokat jelenti, akiknél kikapcsolhatják a szolgáltatást.
60 napon túl nincs fellélegzés
A Tigáznál például jócskán csökkent ugyan a kinnlévőség-állomány, viszont a 60 napon túli tartozók száma csak csekély mértékben esett vissza. A társaság szerint ennek az lehet a magyarázata, hogy a fizetési gondokkal küszködők nem a hátralék rendezésére fordíthatták a náluk jelentkező megtakarítást.
A GDF SUEZ-nél sem érzékelték, hogy nőtt volna a fizetési hajlandóság. Ennél a társaságnál még emelkedett is a hátralékos fogyasztók száma. A 60 napon túl tartozóknál a tavalyi év elején tapasztaltak látványos csökkenést, de aztán az év végére ismét jelentősen megemelkedett a számuk. Vagyis úgy tűnik, a leginkább rászorulók helyzetén nemigen volt képes javítani a rezsivágás.
Mindez egy nagyon enyhe tél mellett, ami egyébként sokaknak pluszkönnyebbséget jelenthetett a számlák fizetésében.
