Tunézia
Több száz fős tüntető menet indult a tunéziai fővárosba szombaton, az afrikai ország közép-nyugati részéből, hogy a „jázminos forradalom” által megdöntött rezsim bukott politikusaiból alakult ideiglenes kormány távozását követelje.
A magát a felszabadítás karavánjának nevező menet a francia hírügynökség tudósítója szerint alig 300 főből állt, amikor reggel útnak indult a Tunisztól mintegy 280 kilométerre délre fekvő Menzel-Buzajan településről, útközben azonban 800 főre duzzadt, és a közeli Regeb városában már várja az estére oda érkező tiltakozókat.
Tuniszban szombaton, a forradalom áldozatainak emlékére elrendelt háromnapos gyász második napján is ezrek tüntettek különböző, szórványos megmozdulásokon, hol szociális követeléseket hangoztatva, hol a kormány távozását sürgetve.
Jemen
A jemeni fővárosban tüntetők ezrei követelték szombaton Ali Abdullah Szaleh államfő lemondását vagy eltávolítását, a tunéziai elnök január közepi bukásán felbátorodva.
Az öböl menti arab országban ez volt az első alkalom, hogy az elnök ellen irányuló megmozdulást tartottak.
A szanaai egyetemen összegyűlt diákok és ellenzéki aktivisták szavalókórusban tiltakoztak az immár 32 éve hivatalban lévő Szaleh ezredes hatalma ellen. A tüntető tömeg – nyilvánvalóan a tunéziai elnökre, a Zin el-Abidin ben Ali bukására utalva – egyebek közt azt skandálta: „Oh, Ali, csatlakozz a te Ben Ali barátodhoz!”
Algéria
Demokratikus jogokat követelt szombaton Algír központjában ezer tüntető, akiknek a menetét a rendőrség erőszakkal oszlatta fel.
A rendőrség szerint 19, az ellenzéki források szerint 42 személy sebesült meg az összetűzésekben az algériai fővárosban. A tüntetők az algériai mellett tunéziai zászlót is lengettek, arra emlékeztetve, hogy a szomszédos arab országban a népharag egy hete elűzte Zin el-Abidin ben Ali elnököt. A tüntetők Abdel-Azíz Buteflika algériai elnök lemondását követelték, a tunéziai megmozdulások hasonló jelszavait skandálva.
Ukrajna
Az ukrán ellenzék több ezer híve tüntetett szombaton Kijev belvárosában Viktor Janukovics elnök ellen, azzal vádolva a kormányzatot, hogy a Kreml (az orosz vezetés) kívánságait teljesíti és elnyomja az ellenzéket.
A Nyugat-barát ellenzék erőinek, köztük a volt miniszterelnök Julija Timosenko vezette Batykivscsina (Haza) pártnak a felhívására mintegy hatezer ember gyűlt össze a Szent Szófia székesegyház előtti téren Ukrajna 92 évvel ezelőtti egyesítésének ünnepén. Transzparenseiken olyan jelszavak álltak, mint hogy „Nem a politikai terrorra”, „Le Janukoviccsal, le (a miniszterelnök Mikola) Azarovval”.
A 2010. eleji elnökválasztáson Janukoviccsal szemben alulmaradt Julija Timosenko, aki ellen nemrég vádat emeltek a hatóságok hatalommal való visszaélés és sikkasztás címén, a téren elhangzott beszédében azt kérdezte a tiltakozóktól, készek-e az utcára vonulni a rezsim ellen.
Bírálói azzal vádolják a 2010 februárja óta hatalmon lévő Janukovics elnök kormányát, hogy hajszát folytat az ellenzéki vezetők, militáns nacionalisták és emberi jogi aktivisták ellen. A Nyugat aggodalmát fejezte ki az Ukrajnában tapasztalható “szelektív igazságszolgáltatás” miatt.
Albánia
Erőszakba torkollott a kormányellenes tüntetés Albánia fővárosában, Tiranában pénteken.
A rohamrendőrök és a demonstrálók összecsapásában legalább három ember vesztette életét. Az államfő és a szocialisták vezetője nyugalomra szólított fel.
Mintegy húszezren gyűltek össze a kormány székházánál és követelték előre hozott választások kiírását annak nyomán, hogy a korrupció gyanújába keveredett Ilir Meta miniszterelnök-helyettes lemondott.
A székházat védő rohamrendőrök könnygázt vetettek be, gumilövedékekkel és vízágyúkkal igyekeztek feloszlatni a tömeget, miután különféle tárgyakkal, köztük utcakövekkel támadtak rájuk a tüntetők.
Hollandia
Mintegy 15 ezer diák tartott zajos tüntetést pénteken Hágában a kormány póttandíj-terve ellen – közölte a helyi rendőrség.
A rendezők szerint legalább 20 ezer fiatal vonult fel a városban, miközben tojásokkal, palackokkal és petárdákkal dobálták meg a rendőröket, akik felé egy könnyfakasztó gránát is repült.
A holland kormány 2012-től évente 370 millió eurót tervez megtakarítani azáltal, hogy póttandíjra kötelezi azokat a diákokat, akik túl hosszúra nyújtják egyetemi, illetve főiskolai tanulmányaik időtartamát. Jelenleg 1.672 euró a beiratkozási díj, de annak a diáknak, aki nem fejezi be időben tanulmányait, évente 3 ezer euró póttandíjat kellene fizetnie.
A kormány megvonná a felsőoktatási intézményektől is a 6 ezer eurós támogatást minden egyes olyan diák esetében, aki nem fejezi be időben a tanulmányait. A kormány az így befolyt összegeket az oktatás fejlesztésére kívánja fordítani – közölte Job Slok, az oktatási minisztérium szóvivője.
