Január elsejével lépett hatályba az új választójogi törvény, amely lehetővé teszi, hogy a magyarországi lakhellyel nem rendelkező állampolgárok is szavazzanak. Ez azt jelenti, hogy azok a határon túl élő magyarok, aki felveszik az állampolgárságot, voksolhatnak az anyaországi választásokon. Igaz, a jelenlegi szabályozás szerint csak pártlistára, egyéni képviselőjelöltekre nem.
Ez utóbbi rendelkezést sokan kifogásolták, mivel ez sérti a szavazategyenlőség elvét. Hiszen míg a magyarországi lakhellyel rendelkezőknek két szavazata van (lista és egyéni), addig a határon túliaknak csak egy. Lapunk információi szerint több érintett van, aki úgy érzi, ezzel csak másodrendű állampolgárok lesznek. Ennek ellenére a környező országokban élő magyarok képviselői üdvözlik a döntést.
Pásztor Bálint, a Vajdasági Magyar Szövetség elnökségi tagja az FN24-nek elmondta: természetesnek tartják, hogy csak listára szavazhatnak majd, egyéni jelöltekre nem. Fontosnak tartotta hangsúlyozni azt is, hogy nem lenne legitim, ha bele akarnának szólni a magyar választójogi törvénybe, így ha ezen változtatnak is majd, nem akarnak beleszólni.
Jobboldalra szavaznak inkább
Lapunk kérdésére a politikus azt mondta, nehéz felmérni, hogy hány szerbiai magyar él majd a magyar szavazati jogával, de reméli, hogy jó sokan. Hozzátette: a vajdasági magyarok körében többnyire jobboldali érzelműek a szavazók.
A szlovákiai Híd-Most párt elnöke szerint a felvidéki magyarok is a Fidesznek hozhatnak szavazatot a következő magyar választáson. „A választójoggal párosított magyar állampolgárság témája segíthet Orbánnak. Nem innét, Szlovákiából, de Romániából, Erdélyből, ahol néhány százezer magyar szavazhat. Vagyis ezt saját érdekében is felhasználhatja” – nyilatkozta Bugár Béla a SITA hírügynökségnek.
A szlovákiaiak elvileg nem szavazhatnak
A szintén szlovákiai Magyar Koalíció Pártja viszont üdvözölte a döntést. Berényi József, a párt elnöke ugyanakkor hozzátette: „Sajnálattal állapítjuk meg, hogy ezen lehetőséggel egyedül mi, szlovákiai magyarok nem élhetünk, hiszen nem vehetjük fel szabadon a magyar állampolgárságot”. A politikus szerint káros a jószomszédi viszony szempontjából, hogy egyes szlovákiai politikai szereplők egy Szlovákiával szövetséges szomszédos állam olyan jogintézményét bírálják, amelyet Szlovákiában is alkalmaznak.
Tömegek voksolhatnak Romániából
A nemrég alakult Erdélyi Magyar Nemzeti Párt alapító elnöke szerint hatalmas Romániában az érdeklődés a magyar állampolgárság iránt. Mint Toró T. Tibor az FN24-nek kifejtette, az általuk működtetett Demokrácia Központ Hálózat 30 irodája 2011-ben 150 ezer embernek segített állampolgársági ügyének intézésében, ezen belül több mint 70 ezer dossziét zártak le. „De már 2012-re is jó előre foglaltak időpontokat” – tette hozzá.
Fotó: MTI / Honéczy Barnabás
Az, hogy ebből hányan fognak részt venni a következő magyarországi választáson, egyelőre nem látszik, de szerinte például a levélben szavazással biztosan sokan élnének. Toró T. Tibor szerint megvan az igény, hogy beleszóljanak a magyar politikába. „Tapasztalataink azt mutatják, hogy a romániai magyarokat érdekli a magyarországi politika, főleg a nemzetpolitikai kérdések.”
Sokan a Fideszre, kevesebben a Jobbikra
Lapunk kérdésére, hogy várhatóan hova húznak az erdélyi szavazók, a politikus úgy fogalmazott, hogy nem jobbra szavaz a külhoni magyarság, hanem oda, ahol vannak következetes nemzetpolitikai lépések. „Mivel a Fidesz eddig, amit megígért, meg is csinálta, így felméréseink szerint nagyobb részben a Fideszre, kisebb részben a Jobbikra szavazhatnak az itteni magyarok”. (Ezt erősíti meg a Political Capital, a HVG és a kolozsvári Kvantum Research közös felmérése is: az erdélyi magyar közösség 46 százalékát érdekli a magyarországi választás, ezen a csoporton belül viszont látványos, 55 százalékos a Fidesz fölénye, 35 százalék bizonytalan. A többi párt beágyazottsága minimális. Meglepően alacsony, mindössze 2,9 százalékos ugyanakkor a Jobbik népszerűsége, őket még az MSZP is megelőzi).
Toró T. Tibor egyébként nagy nemzetpolitikai előrelépésnek érzi, hogy egyáltalán szavazhatnak, így számukra sem probléma, hogy egyéni jelöltre nem, csak pártlistára voksolhatnak.
Hasonlóan vélekedik Kelemen Hunor a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke is. Mint az FN24-nek magyarázta, a szavazati jog együtt jár az állampolgársággal. „Vegyes választási rendszerben az a változat, amelyet a magyar parlament elfogadott, működőképes, jó megoldás” – fogalmazott Kelemen Hunor. Az erdélyi politikus szerint ugyanakkor fontos szempont, hogy a magyar állampolgárság megadása egységesítse a nemzetet, azaz ez ne húzzon vonalat azon magyar állampolgárok közé, akik Magyarországon élnek, ott fizetnek adót és azok közé, akik nem élnek ott életvitelszerűen. „Fontos, hogy a határon túli szavazatokból keletkező mandátumokkal alapvetően ne lehessen megváltoztatni a végeredményt” – mondta.
Akár meg is fordíthatják az eredményt
Az, hogy hány határon túli magyar állampolgár voksolhat majd a következő választáson, a választási szakértő szerint a legszerényebb becslések is 200-300 ezer főről szólnak, mások pedig a több milliót sem tartják elképzelhetetlennek. „Figyelembe véve, hogy a kétségkívül milliós nagyságrendű külhoni magyarságnak egészen eltérő a magyar identitása, a nyelvhasználata, a magyarországi közélet iránti érdeklődése, a félmilliót minden bizonnyal meghaladja majd a választáson ténylegesen résztvevők száma, de az egymilliót aligha éri el” – fogalmazott László Róbert.
Hogy ez hány mandátum eldöntését jelenti, az a Political Capital szakértője szerint két tényezőn múlik. Az egyik a részvétel, a másik, hogy mennyire tér el a külhoni voksok párteloszlása a magyarországitól. „Ha nagyjából ugyanúgy szavaznak határon innen és túl, akkor jóformán semmit sem befolyásolnak a külhoni voksok. Ha viszont 700-800 ezren szavaznak határon túl, ráadásul jelentősen nagyobb mértékben támogatnák az itthon vesztére álló pártokat, akkor 2-3 mandátum sorsát is megváltoztathatják. Ez nem igazán sok, de egy itthoni szoros eredményt (mint amilyen mondjuk a 2002-es volt), akár meg is fordíthatnak a külhoni szavazatok” – hangsúlyozta László Róbert. Hozzátette: egy ilyen helyzet nemzetpolitikai kockázatait aligha mérték fel a döntéshozók: a jelenlegi békés-közömbös viszony erősen konfliktusossá válhat, ha a Magyarországon tömegek érzik úgy, hogy nem is ők döntöttek saját sorsuktól.
