A Magyarországnak szánt kohéziós pénzek esetleges felfüggesztéséről kedden dönt az európai uniós tagországok pénzügyminisztereinek testülete, az Ecofin. Az Európai Bizottság (EB) március 7-én javasolta ezt a lépést a hazánkkal szemben 2004 óta húzódó túlzottdeficit-eljárás miatt. A tagállamok részéről korábban már egyértelmű támogatást kapott a bizottsági javaslat, így az Ecofin valószínűleg nem fog eltérni ettől.
Nem büntetni akarnak
„A kohéziós alapokkal kapcsolatos eljárásnak az a lényege, hogy ösztönözzék Magyarországot a gazdasági egyensúly pályára állítására, nem pedig az, hogy megbüntessék” – hangsúlyozta Szűcs Tamás egy sajtóbeszélgetésen. Az Európai Bizottság magyarországi irodájának vezetője hozzátette: ez nem egy azonnali büntetés (mint ahogy az eurózóna tagjainak például ilyen esetben azonnal be kell fizetniük a büntetést), hanem a kötelezettségvállalás szempontjából egy felfüggesztés. A magyar kormánynak így fél éve van, hogy ez ne következzen be. „Ehhez minden segítséget meg fog adni a Bizottság” – mondta Szűcs Tamás.
Mivel az Ecofin március 13-án dönt, a kormánynak szeptember 13-ig kell eredményt elérnie az ügyben. Ha a lépések megfelelők, a Bizottságnak mérlegelés nélkül vissza kell vonnia a kohéziós alapok elvonásáról szóló döntést.
Érdekesség, hogy 2007 és 2010 között összesen 2320 milliárd eurót hívott már le Magyarország az uniós támogatásokból (2013-ig összesen 8000 milliárd van allokálva). Ezzel szemben országunknak ennek az összegnek nem egészen a harmadát, 870 milliárd eurót kellett befizetnie.
Mi kell az IMF-tárgyalásokhoz?
Londoni elemzők szerint nyár előtt nem várható hitel-megállapodás a magyar kormány és az IMF között. Korábban arra számítottak, hogy március elején megkezdődhetnek a tárgyalások, ám eddig még időpontot sem kapott az Orbán-kabinet. Ahogy maga a miniszterelnök fogalmazott: ó már két hónapja a tárgyalóasztalnál ül, csak nem jönnek.
Szűcs Tamás (Fotó: MTI)
Arra a kérdésre, hogy milyen feltételeknek kell teljesülnie ahhoz, hogy megkezdődhessenek az EU/IMF tárgyalások, Szűcs Tamás, az Európai Bizottság magyarországi irodájának vezetője egy sajtóbeszélgetésen elmondta: az EB már a magyar kormánnyal folytatott decemberi levélváltáskor jelezte, hogy a MNB függetlensége szükséges ahhoz, hogy meginduljanak a hiteltárgyalások. Ezt követően januárban Olli Rehn találkozott Fellegi miniszter úrra, ahol szintén kifejtette, hogy ez előfeltétel.
Szűcs Tamás utalt arra, hogy az Európai Bizottság azt várta, hogy a kötelezettségszegési eljárásra adott mintegy100 oldalas anyagban a felvetett kérdéseket a magyar kormány megnyugtatóan tisztázza. Ez nem történt meg, de bízik benne, hogy a válaszok következő körében igen. Megerősítette, hogy az előfeltételeknek eddig nem tett eleget a magyar kormány, így egyelőre spekuláció minden konkrét dátum a tárgyalásokra vonatkozóan.
„Olyan jogszabályokat vár a Bizottság a magyar kormánytól, amely megfelel az európai jog betűjének és szellemének” – hangsúlyozta az Európai Bizottság magyarországi irodavezetője. Hozzátette: az EB az Európai Központi Bankkal és az IMF-fel is szorosan együttműködik az ügyben.
Nem nyugtatták meg a Bizottságot
Lapunk kérdésére, hogy mi az oka annak, hogy a kormány optimizmusa ellenére a Bizottság úgy döntött úgy, hogy háromból két kötelezettségszegési eljárást továbbvisz, Szűcs Tamás azt mondta: a kormány 100 oldalas válaszában voltak olyan pontok, ahol a kormány elfogadta az EB értékelését és megnyugtató válaszokat adott. De volt több téma, amelyekben kifejtettek bizonyos véleményt, megfogalmaztak javaslatokat, amelyekről azt feltételezték, hogy ez megnyugtatóan rendezheti az ügyet, az EB értékelése szerint azonban egyelőre nem kielégítőek. Példaként a bírák nyugdíjazásának hozta fel, amelyet a magyar kabinet nyugdíjkérdésként értékel, míg az EU szerint ez az igazságügyi rendszer kérdéskörébe tartozik. A magyar javaslatot nem tudják elfogadni, mert az nem orvosolja az alapvető aggodalmakat.
Megvan a politikai viták terepe
Arra a kormányoldalról gyakran hangoztatott felvetésre, hogy a Bizottság az eljárásokkal politikai nyomást akar gyakorolni, Szűcs Tamás azt mondta: egyértelmű, hogy a bizottságnak mire van mandátuma és mire nincs. „Az összes eljárásban az a feladatunk, hogy megvizsgáljuk: az adott jogszabály összhangban van-e az uniós joggal” – fogalmazott. Hozzátette: emellett a kérdésnek van egy politikai dimenziója is, ennek tere azonban az Európai Parlament és a szakbizottságok vitái.
Szűcs Tamás szerint az EB hozzászokott ahhoz, hogy mind a 27 tagállamból folyamatos kritika éri. „Ha minden egyes kijelentésre az EB folyamatosan reagálna, kevés idő maradna újabb javaslatokra. Nem cél, hogy sajtópolémia révén oldjunk meg a helyzeteket.
