A hét nyertest 2007 első napján jelenti be a svájci székhelyű Hét Új Csoda Alapítvány (New 7 Wonders Foundation). Akinek kedve van részt venni a globális közvélemény-kutatásban, 2006 során telefonon adhatja le szavazatát. A magántőkéből létesült alapítványhoz befolyt összeg felét az alapítvány örökségvédelemre fordítja.
A zürichi alapítvány 2001-ben indította a szavazást. Négy évig a világhálón keresztül bárki jelölhetett új ’csodát’, a 2006-os utolsó évben pedig a legtöbb jelölést kapott 21 építményre lehet szavazni.
A 21 építményből álló listán a Stonehenge, a Sydney Operaház, a párizsi Eiffel-torony, a moszkvai Kreml mellett találjuk többek között a római Colosseumot, Jordánia ősi városát, Petrát, a malii Timbuktut, az indiai Taj Mahalt, a kambodzsai Angkor templomot, az athéni Akropoliszt, a spanyol Alhambrát és a Kínai Nagy Falat. Az eredeti hét csoda közül egy, a gizai nagy piramis a mostani listán is szerepel.
A világ hét csodájáról több mint kétezer évvel ezelőtt egy ókori költő és utazó, Antipatrosz számolt be feljegyzéseiben. Bár sokan kétségbe vonják, hogy Antipatrosz egyszerre láthatta volna mind a hét építményt, főleg eredeti szépségükben, hiszen mindössze 25 esztendőn át állt mind a hét csoda egyszerre, de némelyikük a Kr.e. II. században már igencsak megrongált állapotban volt. Az utazó egyiket-másikat valószínűleg csak hallomásból ismerte, de ezek is akkora hatással voltak rá, hogy olyan csodálattal írt róluk, mintha személyesen nyűgözték volna le őt.
Az ókori világ hét csodája a következők voltak: Szemirámisz függőkertje, az Alexandriai világítótorony (az egyetlen a listán, amely esztétikai szépségén túl gyakorlati funkciót is betöltött), az olimpiai, aranyból készült, drágakővel és elefántcsonttal díszített Zeusz-szobor, Kheopsz fáraó piramisa (az új listán is szerepel), a rhodoszi kolosszus, Artemisz temploma Epheszoszban és Mauszólosz síremléke Halikarnasszoszban.
