'56
Élet-Stílus

A forradalom kezdete

Október 23.: a Műszaki Egyetemen megtartott előző napi gyűlésen a résztvevők határoztak – az egy héttel korábban Szegeden újjáalakított – MEFESZ-hez (Magyar Egyetemisták és Főiskolások Szövetsége) történő csatlakozásról és megállapodtak arról is, hogy – támogatandó a lengyel változásokat – néma szolidaritási tüntetést szerveznek. A belügyminiszter reggel megtiltja a demonstrációk szervezését.

A délelőtt folyamán a műegyetemisták a főváros gyáraiban és a többi felsőoktatási intézményben agitálták a munkásokat és a diákokat. Ennek hatására több ezres tömeg kezd gyülekezni Budán és Pesten egyaránt.

Pártvezetés
Délután összeül a minisztertanács Hegedűs András kormányfő vezetésével. A diákok és munkások megmozdulását szovjetellenesnek és kispolgárinak minősítik, Hegedűs – csökkentendő a feszültséget – kilátásba helyez bizonyos személyi változásokat. Piros László belügyminiszter tartva a forradalmi helyzet további eszkalálódásától, úgy dönt, hogy mégis engedélyezi a tüntetést, így kívánja mederben tartani az eseményeket: az engedélyező határozatot fél három előtt olvassák be a rádióban. Ezután az MDP vezetése szinte tehetetlenül szemléli a történéseket. Gerő végül este kilenckor fegyveres beavatkozást kér Moszkvától. Ezután a párt Központi Vezetőségének többsége azonnali változásokat követel.

Forradalom
A délután öt óra tájt véget érő Bem téri tüntetés résztvevőinek nem akaródzik hazamenni. A tömeg több részre szakad, ki-ki vérmérséklete szerint a Kossuth térre, a Sztálin szoborhoz vagy éppen a Magyar Rádióhoz vonul. Az addigi békés, bár határozott követeléseket megfogalmazó tüntetés forradalommá alakul. A Magyar Rádiónál és a Szabad Nép székházánál fegyveres harcra is sor kerül. A rádió ostromában rengetegen meghalnak, az áldozatok pontos száma máig nem ismert. A legnagyobb tragédia, hogy a szovjet erők csak az ostrom végén bocsátkoztak harcba, addig magyar felkelők harcoltak magyar katonákkal és karhatalmistákkal.

Szovjetek
A budapesti szovjet nagykövet, Andropov napközben többször tárgyal Moszkvával, tájékoztatja Hruscsovot is a kialakult helyzetről. A székesfehérvári különleges szovjet erők vezetője tudatja a nagykövettel, hogy hasonló helyzetekre már jóval korábban kidolgozták a „Hullám” fedőnevű hadműveletet, amelyet zavargások kitörése esetén Zsukov marsall parancsára megindíthatnak. Késő este a székesfehérvári alakulat parancsot is kap a főváros elfoglalására.

Pesti utca
Az este és éjszaka eseményei követhetetlenek. A városban teljes a káosz, az utcákat felkelőkkel megrakott teherautók járják fegyverek után kutatva. A Blaha Lujza térre bevonszolják a Sztálin-szobrot, amit elkezdenek szétdarabolni. A fegyvertelen tömeg megpróbál bejutni a Kossuth Tiszti Iskolába, de a levegőbe tüzelő őrök elriasztják őket, a Magyar Rádiónál pedig még két napig ropognak a fegyverek.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik