Történelminek tekinthető az új ukrán privatizációs program, miután az utóbbi években – törvény híján – kizárólag elnöki rendeletekkel irányították a folyamatot. A célok nem változtak: továbbra is a hatékonyságot kívánják erősíteni, s a lakossági részvételt bátorítani, a privatizációs és kárpótlási vagyonjegyek felhasználása révén. A törvény értelmében 1562 cég kerül a kisprivatizációs körbe, 2000 vállalatra pedig az úgynevezett nagyprivatizációs elvek vonatkoznak. Magánosítanak 500 befejezetlen építkezést, s 1500 olyan, már elkészült objektumot is, amiket tavaly nem sikerült eladni.
A nagyprivatizáció útja elsősorban a nyilvános részvénytársaságok részvényeinek értékesítése lesz, a vásárlók versenyeztetésével. A kis cégeket alapvetően készpénzért akarják eladni.
Kijevi hír még, hogy a parlament megszüntette azt az ukrán vállalatokra vonatkozó kötelezettséget, amelynek értelmében az exporttevékenységből származó keményvaluta-bevételek felét korábban az ukrán bankközi valutatőzsdén kellett értékesíteni. A parlament a valutaszabályozásról szóló törvény módosításában döntött ennek a kereskedelmi szabadságot korlátozó előírásnak az eltörléséről. A jegybank adatai szerint tavaly az ukrán exportőrök által elkönyvelt közel 14 milliárd dolláros bevétel négyötödét a valutatőzsdén adták el.
A nemzeti valuta egyébként továbbra is őrzi stabilitását Ukrajnában. Az idei első öt hónapban összesen 5,1 százalékos inflációs ütemet rögzítettek (a májusi pénzromlás 0,8 százalékos volt). A valutastabilizációt a kijevi gazdasági vezetésnek tavaly még hónapokkal a pénzcsere előtt sikerült elérnie. Az 1996-os 39,7 százalékos éves infláció mintegy ötöde volt az előző évinek, és tizede az 1994-es mutatónak. Az idei rátát a kormány szeretné 25 százalék alá szorítani.
A hrivnya nyugati valutákhoz viszonyított árfolyama is csak szelíden emelkedik. Jelenleg 1 amerikai dollárért 1,84-1,85 hrivnyát lehet kapni. A tavaly szeptemberi pénzreform idején a váltási arány 1,76 volt.
