Mindössze 2,9 százalékkal gyarapodott az első negyedévben a hazai össztermék (GDP) a tavalyi hasonló időszakhoz képest. Újabb hideg zuhany a Medgyessy-kormánynak, amely csak az átadás-átvételkor tudta meg, hogy az államháztartás hiánya 172,5 milliárddal felduzzadt, (Figyelő, 2002/22. szám) s most azzal szembesül: öt éve nem tapasztalt szerény tempóban növekvő gazdaságot “vett át” elődjétől.
Persze, az összteljesítmény, a GDP többnyire csak adottság egy kormány számára, annak gyarapodási ütemére – rövid távon legalábbis – vajmi kevés befolyása van. A sikerpropaganda azonban a csodatevő kormány képét festette le a még mindig kiskorúnak tekintett választók előtt. A politikai erők egymásra licitáltak, és lám, a növekedés lassul, miközben a kormány első hivatalos ülésén hozott döntéseivel felgyorsította az első száz napra vonatkozó ígéretek teljesítését. Most már valamennyi – mind a hatszázezer – közalkalmazott bérét szeptember 1-jén emelik meg 50 százalékkal, és egyidejűleg bevezetik a diplomás minimálbért, a nem diplomás minimálbért pedig szintén szeptember 1-jétől teszik adómentessé. Biztosra vehető, hogy a gazdaság adott lehetőségeihez képest megelőlegezett jóléti intézkedésekre kerül sor, s azok csak a költségvetési hiány, az államadósság további duzzasztásával finanszírozhatók.
“ANTICIKLIKUS” PÁLYA. A növekedés üteme az utóbbi években csak egy ízben, 2000 első negyedében haladta meg a 6 százalékot, azóta folyamatosan csökken. Igaz, a legfontosabb kereskedelmi partnereink kereslete is beszűkült, Európa fejlett felében még inkább lassul a növekedés, sőt ez az idei első három hónapban már inkább stagnálásba fordult át. Az eurózónában mindössze 0,1, az Európai Unió egészében pedig 0,2 százalékos első negyedévi gyarapodást mértek.
A magyar megtorpanás nem ilyen mértékű, amiben a szeptember 11. után “anticiklikusnak” nevezett hazai gazdaságpolitika – a költségvetési költekezés, a jövedelmek választási célzatú felduzzasztása – is játszott némi szerepet. A részben mesterséges, részben politikai indíttatású felpörgetés ellentmondásos helyzetet teremt. Más a kép, ha az összteljesítményt, a termelési mutatókat nézzük, és megint más, ha a fogyasztást, a keresetek alakulását figyeljük meg.
HÖRGŐ MOTOR. Néhány adalék a kétféle megközelítéshez: az ipari termelés “európai ütemben”, mindössze 0,2 százalékkal nőtt az első negyedévben, ami még a tavalyi gyenge, 4,1 százalékos kibocsátás-gyarapodáshoz képest is további lassulást mutat (hát még a 2000. évi 18,1 százalékos tempóhoz képest). A növekedés korábbi motorja, a feldolgozóipar az idei első hónapokban mindössze 0,7 százalékkal növelte termelését, miközben termelékenysége 2,0 százalékkal emelkedett a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint. Az ország teljes áruexportjának reálértéke 2,2 százalékkal gyarapodott, a feldolgozóipar mindössze 1,8 százalékkal növelte kivitelét, a multik terepén, a vámszabad területen szűkült a külkereskedelmi forgalom.
A kilátások sem kedvezőek: a feldolgozóipar beruházásainak volumene 5,8 százalékkal visszaesett az első három hónapban. A rendelésállomány a KSH rendszerében kiemelt feldolgozóipari ágazatokban 4,9, ezen belül a lekötött exportszállítások volumene 7,3 százalékkal kisebb a tavaly március végén mért mennyiségnél. Igaz, az új rendeléseknél, az exportpiacon némi javulás mutatkozik. Igazából csak a GDP-ben kisebb súlyt képviselő építőipar bővülése volt igen jelentős, 23,4 százalékos. Ez az építési beruházások 14,1, illetve a lakásberuházás 11,9 százalékos reálérték-növekedéséhez is vezetett.
KIROBBANÓ VÁSÁRLÓERŐ. A másik oldalon az év első három hónapjában a teljes munkaidőben foglalkoztatottak keresetének vásárlóértéke eddig nem látott mértékben nőtt, és 11,8 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbi szintet. A kiskereskedelmi forgalom első három havi volumene 10,4 (az autó- és üzemanyag-eladásokkal együtt 14) százalékkal ugrott meg. A nettó megtakarítások (az inflációs hatások kiszűrésével) áprilisig negatívvá váltak, azaz a lakosság nagyobb mértékben adósodott el, mint amennyit félretett. Az államháztartás első négyhavi kiadásai 20,5 százalékkal (azaz reálértékben 13,5 százalékkal) duzzadtak az egy évvel korábbiakhoz képest. A beruházások volumene a közigazgatásban 88,6, az oktatásban 47,4 százalékkal nőtt az első negyedévben.
Mivel a külkereskedelmi mérleg nem romlik, a szakadékot a termelési és fogyasztási oldal között minden bizonnyal a készletleépítés tömi be: nem a teljesítmény növelése, hanem a felhalmozott áruk eladása fedezi a gyarapodó jólétet. A GDP előzetes becslése során egyébként a pénzpiaci cégek szakértői a fogyasztási oldalnak adtak nagyobb súlyt, és inkább osztották a kincstári optimizmust, míg a kutatóintézetek inkább a termelési oldalra, a dekonjunktúrára figyeltek. Igazuk az utóbbiaknak lett. Köztük a Pénzügykutató némileg még alá is becsülte az első negyedévi gyarapodást, miközben az év egészére 3,0 százalékot tart elérhetőnek.
Közben a László Csaba pénzügyminiszter vezetésével hetenként ülésező gazdasági kabinet átvette a korábbi kormány prognózisát, és 3,5-4,0 százalékos növekedést jelez előre 2002 egészére. Csillag István gazdasági miniszter, a Pénzügykutató eddigi vezérigazgatója kérdésünkre az export némi élénkülésével magyarázza az optimizmust. A világgazdaság második félévi, legkésőbb negyedik negyedévi fellendülésével számolnak, s ez esetben – a gazdasági kabinet prognózisa szerint – jövőre 4,0 százalék fölötti, utána pedig 5,0-6,0 százalékos gyarapodás következhet. Ehhez azonban a tartós növekedés hazai feltételeit is javítani kellene.
