Lassan halad eddig a devizahitelek végtörlesztése, a rögzített árfolyamú törlesztést pedig senki nem keresi – hallható a bankok, takarékszövetkezetek házatájáról. Ugyanakkor, ha a kormányzat ebben tudatosságot, egyfajta „szabotázst” gyanít, aligha lesz szívbajos: minden további nélkül meghosszabbítja az igénybevételre rendelkezésre álló időt.
Sokféle becslés van arra vonatkozóan, hogy hány devizahiteles szeretne élni a devizahitelek rögzített árfolyamú végtörlesztésével. A mértéktartó becslések valahol 100 és 250 ezer közötti végtörlesztést tippelnek. Mindez nem is tekinthető magas aránynak, hiszen józan paraszti ésszel is végiggondolható, hogy amennyiben 20-30 százalékkal csökkenthető az adós tartozása, ráadásul van olyan forinthitel a piacon, amelynek a havi törlesztője nem nagyobb az aktuális törlesztőnél, akkor érdemes a lehetőséggel élni. Az egyéni stratégiák szempontjából ez mindenképpen igaz, még akkor is, ha esetleg a végtörlesztést igazságtalannak, a jogbiztonságra károsnak vagy a forintra gyakorolt hatása okán is negatívnak gondoljuk. Márpedig valamilyen forinthitel biztosan van, a kisebb bankok, illetve a takarékszövetkezetek rengeteg, kedvezőnek mondható ajánlattal jelentek meg a piacon.
Lassúság
Ráadásul mindenhol, ahol van érdemi kiváltó hitel, arról számolnak be az érintettek, hogy nagyon komoly a lakossági érdeklődés. Természetesen az érdeklődés nem jelenti azt, hogy abból valóban szerződéskötés lesz, biztosan sokan érdeklődnek több banknál is, de a végtörlesztés – ellentétben az árfolyamgát intézményével – valóban találkozik a lakosság igényeivel. A devizahitelezésben korábban aktív kereskedelmi bankok ugyanakkor érthető módon nem kedvelik a számukra veszteséget jelentő hitelkiváltást, és egyelőre nagyon úgy tűnik, hogy igyekeznek is lassítani a folyamatot. Pedig hitelkiváltó hitelek eddig is voltak a piacon, és a bankok ezeket tudták kezelni.
Most azonban, részben értelmezési zavarok, részben tudatos lassító szándék miatt mintha elfelejtették volna az ügymenetet. Mit tettek? Első reakcióként sokan megemelték a forinthiteleik kamatait, mások fals üzeneteket adtak az adósoknak (ezeket részben már feltárta a pénzügyi felügyelet, részben most is vizsgálódik). Arról is hallani, hogy a bankok nagyon szigorúan bírálják el a hitelkérelmeket, illetve alacsony értékre becsülik a felkínált fedezeteket, szabálytalan adminisztratív korlátozásokat igyekeznek bevezetni, illetve nehezen adják ki az igazolásokat. Utóbbiak arról szólnak, hogy amennyiben egy ügyfél befizeti a végtörlesztési összeget (ennek kiszámolása is a korábbi devizahitelt nyújtó bank feladata), akkor a bank törli a jelzálogot. A kisebb bankok, a takarékszövetkezetek arról számolnak be, hogy rajtuk nem múlik semmi, készen állnak, de ha így döcög a végtörlesztés, akkor december utolsó heteire marad valamennyi hitelszerződés befejezése, ez pedig biztosan kapacitásgondokat jelent a bankoknál (lásd keretes írásunkat!).
A kormány nem enged
A kormány már sokszor jelezte, semmilyen módon nem engedi, hogy a bankok kijátsszák a gazdaságpolitikai céljaikat. Banki körökből úgy tudjuk, a témában aktív politikusok informálisan gyakran hangoztatják, ahogy egy tollvonás kérdése volt, hogy december 31-ig tartson a végtörlesztés, úgy egy tollvonás kérdése lesz az is, hogy két-három hónappal esetleg megnyúljon az időszak, ha az szükséges. Sőt, egyre több pletyka, politikai szólam és sejtetés szól arról, hogy még mindig várható további nagy horderejű intézkedés is a témában. Azt persze nem lehet tudni, hogy kidolgozott elképzelések lapulnak az asztalfiókban, vagy gyorsan kell majd összedobni az újabb csomagot.
A banki pletykákban a végtörlesztési lehetőség kiterjesztéséről (például a hitelkártya-adósságokra) hallani, de ez még aligha érné el a kívánt gazdaságpolitikai hatást és célt. Márpedig a cél nem kevesebb, mint hogy fél éven belül az ország maga mögött tudja a devizahitelesek problémáját. Több-kevesebb határozottsággal beszélt már erről Lázár János frakcióvezető, Orbán Viktor miniszterelnök, illetve Kósa Lajos debreceni polgármester is. Sőt úgy tűnik, Orbán, ha nem is feltétlenül járatta meg ötleteit a nemzetközi fórumok előtt, de nemzetközi kontextusba is helyezte a végtörlesztési terveket. Feltéve persze, ha így kell érteni azt az üzenetét, hogy ragaszkodnunk kell sajátos észjárásunkhoz, vagyis a nem szokványos megoldások, a magyar út idejét éljük, és arról nem érdemes letérnünk.
Ötletelés
Ha lehet hinni a kormányzati kommunikációnak, akkor még az sem kizárt, hogy október végén még javában zajlik az ötletelés a lehetséges megoldásokról. Október 24-én Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter találkozott a www.frankcsapda.hu végtörlesztési társaság képviselőivel (a civil kezdeményezés mintegy 200 milliárd forintnyi devizahitelest képvisel) és a találkozó után úgy nyilatkoztak a jelenlévők, hogy szakmai stábbal, hiteles konferenciára szervezett ötletbörzével vizsgálják meg a devizahitelesek megsegítésének új módozatait. Ha a cél a devizahitelektől történő teljes megszabadulás, akkor attól az eddigi intézkedésekkel még nagyon messze vagyunk. Mi lehet az igazán átfogó rendezés? A semlegesek kíváncsian, a devizahitelesek reménykedve, a bankok pedig inkább rettegve várják a fejleményeket.
