A reggeli szerény erősödés után a nemzetközi devizapiaci folyamatokat követve gyengült a forint: az eurót kedden délután 273,16 forinton jegyezték a bankközi devizapiacon a hétfő délutáni 271,45 forintos kurzus után.
Kedd: a megnyugtató adat
A decemberi, több mint 13 százalékos havi visszaesés után januárban 15,5 százalékkal bővült az ipari termelés havi összevetésben – közölte honlapján előzetes adatként a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). Az adat kellemes meglepetés, elemzők 10 százalék alatti bővülésre számítottak.
A KSH adata megerősíti, hogy a decemberi visszaesést egyszeri tényezők okozták, hogy pontosan mik, azt egyelőre nem lehet tudni, bár a munkanapok áthelyezésének komoly szerepe lehet az adatban – nyilatkozta a távirati irodának Árokszállási Zoltán, az Erste Bank makroelemzője.
Kondrát Zsolt, az MKB Bank elemzője úgy véli, a januári adat nyomán az ipari termelés visszatér tavalyi növekedési pályájára, ami a magas bázis és az Európa-szerte megjelenő költségvetési megszorítások miatt azonban csak 6 százalékos lesz idén a tavalyi több mint 10 százalékos bővülés után.
Hétfő: a feszültségkeltő adat
Az államháztartás hiánya a helyi önkormányzatok nélkül az év első két hónapjában 559,7 milliárd forint volt, ami az éves előirányzat 81,4 százaléka – közölte honlapján a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM). Tavaly ugyanekkor 350,6 milliárd forintos deficitet regisztráltak, ami az akkori hiánycél 40,3 százalékát jelentette.
Az első látásra megdöbbentően magas deficit oka a tárca magyarázata szerint az, hogy a kabinet rendkívüli intézkedései nyomán még nem hízott a büdzsé; a Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alapból származó 528,8 milliárdnyi központi költségvetési bevétel csak a második félévben teljesül, míg a különadókból várt 348 milliárdból sem látott még egyetlen forintot sem az államkassza. Mindezek miatt a tárca közleménye szerint tartható az idei, 2,94 százalékos GDP-arányos hiánycél.
Az MTI-nek nyilatkozó közgazdászok szerint a kabint magyarázata indokolt, de az adatok azt mutatják, hogy komoly szerkezeti gondokkal küzd az államháztartás, amelyek középtávon csak a Széll Kálmán Terv intézkedéseinek következetes végrehajtásával orvosolhatók.