Idén az elsõ nyolc hónapban átlagosan 3,9 százalékkal voltak magasabbak az árak, mint az elõzõ év azonos idõszakában. A maginfláció augusztusban 0,2 százalékra csökkent az elõzõ havi 0,3 százalékról, 12 havi összehasonlításban 0,1 százalékponttal mérséklõdött és 3,1 százalék volt. A nyugdíjas fogyasztó kosárra számított 12 havi áremelkedés 4 százalék volt, az egyhavi (viszont) 0,3 százalékkal csökkent.
Egy hónap alatt az élelmiszerek árai 1,1 százalékkal csökkentek, az idényáras élelmiszerek – burgonya, friss zöldség, gyümölcs – 11,6 százalékos árcsökkenése és a többi élelmiszer 0,2 százalékos átlagos növekedése miatt. Mináry Borbála, a KSH fõosztályvezetõje azt mondta: a tavalyi bázishatás igen erõteljes volt, tavaly augusztusban még ennél is kedvezõbbek voltak az adatok. Példaként említette a háztartási energia, a jármûüzemanyagok és az élelmiszerek árainak alakulását.
Szerinte idén augusztusban nem történt kiemelkedõ drágulás, bár az üzemanyagok ára erõteljesen nõtt.
Tavaly augusztusban 0,6 százalékkal mérséklõdtek az árak azzal, hogy az élelmiszerek havi árcsökkenése 1,9 százalékos volt és a háztartási energiaárak is 1,2 százalékkal csökkentek. Az üzemanyagok tavaly augusztusban 0,7 százalékkal lettek olcsóbbak, míg az idén 2,4 százalékkal drágultak egy hónap alatt. A KSH szerint idén augusztusban csökkent 3,2 százalékkal a liszt, 2,6 százalékkal a cukor és 1,6 százalékkal a tej ára. Nõtt 2,8 százalékkal a kávé, 1,4 százalékkal a tojás, 1,3 százalékkal a párizsi, kolbász és 1,1 százalékkal a baromfi ára.
A fõcsoportok közül az egyéb cikkek árai emelkedtek a legnagyobb mértékben, 0,8 százalékkal, ezen belül a jármûüzemanyagok ára 2,4 százalékkal nõtt.
Emelkedtek a szeszes italok, dohányáruk árai is 0,5 százalékkal.
A szolgáltatások esetében 0,3 százalékos áremelkedést mértek, ezen belül az üdülési szolgáltatásokért átlagosan 3,0 százalékkal kellett többet fizetni. A háztartási energia ára nem változott az elõzõ hónaphoz képest.
A nyári kiárusítások miatt a ruházkodási cikkek ára átlagosan 2,6 százalékkal csökkent. A tartós fogyasztási cikkekért 0,3 százalékkal kellett kevesebbet fizetni az elõzõ hónaphoz képest.
Tizenkét hónap alatt az élelmiszerek ára az átlagosnál nagyobb mértékben, 6,3 százalékkal emelkedtek. Ezen belül jelentõsen, 57,0 százalékkal nõtt a liszt, 46,3 százalékkal a cukor, 28,0 százalékkal az étolaj, 16,6 százalékkal a péksütemények, 16,3 százalékkal a kávé, 13,8 százalékkal a kenyér, 13,2 százalékkal tej és 10,2 százalékkal a sajt ára. Csökkent viszont 12,2 százalékkal az idényáras élelmiszerek ára.
Az átlagosnál nagyobb mértékben, 5,6 százalékkal emelkedett az egyéb cikkek ára, ezen belül a jármûüzemanyagok 13,6 százalékkal drágultak. Szintén átlag felett, 4,8 százalékkal nõtt a háztartási energia ára, ezen belül a palackos gáz 19,3 százalékkal, a távfûtés 5,8 százalékkal, a vezetékes gáz 2,5 százalékkal drágult.
A ruházkodási cikkekért átlagosan 3,8 százalékkal kellett többet fizetni, mint egy évvel ezelõtt. A szolgáltatások áremelkedése átlag alatti, 2,0 százalékos volt, ezen belül a csatornadíj 10,1, a szemétszállítás 5,4, a vízdíj 4,3 százalékkal drágult.
A tartós fogyasztási cikkekért átlagosan 1,3, a szeszes italok, dohányárukért 0,1 százalékkal kellett kevesebbet fizetni, mint egy évvel ezelõtt.
A KSH megjegyzi, hogy a januárban bevezetett módszertani változás (idényjellegû termékek fix súlyozása) az elõzõ év azonos hónapjához viszonyított fogyasztóiár-indexet 0,3 százalékponttal növelte.
A bázis hatás miatt lett nagyobb az augusztusi infláció
Nem okozott nagy meglepetést az infláció augusztusi alakulása, bár az éves adat valamivel magasabb lett a vártnál. Elemzõk ezt elsõsorban az erõteljes bázishatással magyarázták.
Árokszállási Zoltán, az Erste Bank elemzõje jónak nevezte, hogy a maginfláció el kezdett csökkenni. Mint mondta, jól látszik, hogy továbbra is gyenge a belsõ kereslet, a kereskedõk nem nagyon tudnak árat emelni. Szerinte az infláció alakulása alapján akár már az év második felében csökkenthetné a jegybank az alapkamatot, ám a rossz külsõ hangulat miatt ez legfeljebb a jövõ év elsõ felében történhet meg. A kilátásokról szólva, Árokszállási Zoltán úgy vélekedett, hogy a napokban nyilvánosságra került kormányzati intézkedések több tized százalékpontnyi hatással lehetnek az inflációra, ez azonban egyszeri lesz. Mint mondta, az idei évi prognózisát nem változtatta, továbbra is 3,8 százalékos éves átlagos inflációt vár, a jövõ évit azonban a 3 százalék körülirõl 3,3-3,5 százalék közöttire emelte.
Suppan Gergely, a TakarékBank elemzõje szerint az infláció gyorsulása elsõsorban bázishatásoknak köszönhetõ, mivel az egy évvel ezelõtti áramár csökkentés kikerült a bázisból, emellett az élelmiszerárak 1,1 százalékos havi esése elmarad az egy évvel ezelõtti 1,9 százalékos csökkenéstõl. Szerinte a következõ hónapokban ellentétes hatásokra lehet számítani. Egyfelõl az élelmiszerárak tavaly év végi, az üzemanyagárak decemberi megugrása fokozatosan kikerülhetnek a bázisból, ami párosulva a továbbra is gyenge belsõ kereslettel az infláció enyhülését okozhatja. Az infláció mérséklõdését a gyógyszerárak októberi visszaesése is némileg segítheti. Ezzel szemben a népegészségügyi termékadó szeptemberi bevezetése, illetve a jövedéki adók novemberi emelése az infláció emelkedése irányába hat. Így a következõ hónapokban 3,7 százalék körüli infláció várható, ami decemberre 3,4 százalékra mérséklõdhet. A 3 százalékos inflációs cél elérése a jövõ év második negyedévében elérhetõnek tûnik. Az idei évre 3,8 százalék, jövõre 3 százalék körüli éves átlagos inflációra számít a TakarékBank elemzõje. Az inflációs kockázatok miatt rövid távon továbbra sem lehet számítani kamatcsökkentésre, azonban az inflációs célkitûzés várható elérése és a gyenge belsõ kereslet középtávon lehetõvé tenné a monetáris politika enyhítését. A stabilitási kockázatok miatt – amit jelentõsen növelhetnek a devizahitelek végtörlesztésével kapcsolatos kormányzati elképzelések – azonban a jövõ év közepe elõtt kamatcsökkentés aligha várható – közölte Suppan Gergely.
