Gazdaság

NAGYVÁLLALATI KÖTVÉNYPIAC – Rábocsátó szép üzenet

Jövőre az idei duplájára, 50 milliárd forint fölé nőhet a nagyvállalatok által eladott kötvények összértéke. A korábbi botrányok miatt a kisebb cégek továbbra is mostoha helyzetben vannak.

Igen fontos, bár első ránézésre csupán technikainak tűnő előrelépés történt a közelmúltban az egyelőre meglehetősen fejletlen magyar vállalati kötvénypiacon. Az Állami Pénz- és Tőkepiaci Felügyelet (ÁPTF) ugyanis két vállalati kötvény esetében engedélyezte az úgynevezett ráemelést vagy rábocsátást (tap issue). Ez a fejlett országokban, valamint a hazai Államadósság Kezelő Központnál (ÁKK), az államkötvények esetén már bevált gyakorlat azt jelenti, hogy azonos cég azonos kötvényeiből egyszerűsített engedélyezési eljárással megemelhető a forgalomban lévő papírok mennyisége. A módszer a másodlagos piacot is felélénkítheti; az egységes kötvénysorozatok megkönnyítik az adásvételt, s szakértők szerint így a piaci likviditást is növelik majd, ami egyre vonzóbbá teszi a tőkebevonás e módját.

FELMÉRNI A REAKCIÓKAT. A nagyvállalati kötvénypiacon most gyakorlatilag egyedüliként tevékenykedő CIB Értékpapír Rt. kibocsátási üzletágának igazgatója szerint – elsősorban a rábocsátási gyakorlat lehetőségének köszönhetően – könnyen elképzelhető, hogy 2000-ben 50 milliárd forint feletti összegű vállalati kötvényt sikerül majd eladni, szemben az idén értékesített 26,5 milliárd forintos mennyiséggel. Berecz Kristóf úgy látja, hogy ma már egy nagyvállalat forintban jelentkező finanszírozási igényét sokkal olcsóbb a magyar tőkepiacról kielégíteni, mintha az europiacon próbálnák eladni értékpapírjait. Különösen úgy, hogy a rábocsátás révén már kitűnően ütemezhető, és több lépcsőben egyszerűen megvalósítható egy 20-30 milliárd forintos kibocsátás is. Először persze egy “kisebb”, például 5 milliárdos mennyiséggel érdemes felmérni a reakciókat, valamint megalapozni a bizalmat. Ilyen jellegű, milliárdos emissziókra jövőre a szakértő véleménye szerint fél tucat nagyvállalat szánja el magát. A többmilliárdos finanszírozási szükségletekre jó példa lehet a Matáv 200 milliárd forint feletti finanszírozási igényű részesedésvásárlása a Westelben, a Nemzeti Autópálya Rt. tízéves, 600 milliárd forintos hitelszükséglete, vagy a Földhitel- és Jelzálogbank hosszú lejáratú finanszírozási igénye; mindhárom esetben kötvénykibocsátás is kiegészítheti a forrásokat.

Berecz szerint a nagyvállalati kötvények iránti kereslettel nincsen gond, a jelenlegihez hasonló piaci hangulatban akár több százmilliárd forintnyi vállalati kötvényt lehetne eladni – igaz, ehhez jól csengő cégnevekre, valamint gondosan megtervezett és ütemezett piacra lépésre lenne szükség. A bankhitelekkel az ilyenfajta tőkebevonás árban is fel tudja venni a versenyt, nem is szólva arról, hogy mind több befektetési alap, biztosító és nyugdíjalap érdeklődik az effajta papírok iránt. A befektetési alapoknál fontos szempont az is, hogy a személyi jövedelemadó szabályok szerint, a befektetési adóhitel számításánál a vállalati kötvények (ellentétben az állampapírokkal) figyelembe vehetők.

Később – éppen a hasonló feltételek melletti kötvénykibocsátást egyszerűsítő rábocsátás révén – az úgynevezett likviditási prémium csökkenhet, vagyis egy könnyebben eladható kötvénynél alacsonyabb hozammal is beérik a befektetők. Így idővel az ÁKK referenciahozamaihoz köthető a papírok kamatozása, ami csak kevéssel magasabb költséget jelent az 5 éves futamidő esetén jelenleg 11 százalék alatti, 10 évessel kalkulálva pedig 10 százaléknál alacsonyabb kamattehernél.

“Bár egy ilyenfajta konstrukció rugalmassága vonzó a Pannonplast számára, ez önmagában még nem biztos, hogy a legjobb alternatívává teszi a kötvénykibocsátást a cégcsoport számára” – mondja Illéssy János, a Pannonplast pénzügyekben illetékes vezérigazgató-helyettese. Álláspontja szerint viszont a vállalati kötvénykibocsátás önmagában nagyon jó eszköz, különösen a középvállalatok számára, hisz’ többek közt nem kell fizetni utána rendelkezésre tartási díjat. Az új, rábocsátást lehetővé tevő szabályoknak köszönhetően immár nem kell a cégre kényszerűségből rá-erőltetett túl magas kibocsátással piacra lépni, ami egyebek mellett felesleges kamatkiadást is jelentett. Illéssy ugyanakkor csak remélni tudja, hogy a kötvénypiac likviditása növekszik a jövőben. Ekkor a Pannonplastnál komoly alternatívaként jöhetne szóba ez a lehetőség, hiszen a cég beruházási tervei középtávon évi 4-6 milliárd forintot igényelnek, amelyből évente 1-2 milliárdnyi külső forrásra lehet szükségük. A legfontosabb persze a kötvények hozamszintje, de egy ilyen akciónál a kibocsátás költsége sem alacsony, és egy időrabló minősítési procedúrán is át kell esnie a cégnek.

Az Antenna Hungária Rt. a szokásos üzletmenethez szükséges évi 3-5 milliárd forintos finanszírozási igényét, a dolgok jelenlegi állása szerint, kizárólag banki finanszírozással valósítja meg. Mint Bielek Péter befektetői és külkapcsolati igazgató elmondta, jövőre – az 1800-as mobilszolgáltató beindítási költségei miatt – akár a 10 milliárd forintnál is többre lesz szükségük. Kötvénykibocsátásra irányuló terveik jelenleg nincsenek, noha korábban vizsgálták ezt a lehetőséget. Az igazgató siet hangsúlyozni: ez nem elvi kérdés a társaságnál, azaz amennyiben bebizonyosodik, hogy a finanszírozás ezen formája jobb kondíciókkal valósítható meg, mint például a banki hitelezés, akkor nem lesz akadálya a kötvénykibocsátásnak. Az Antenna Hungária egyébiránt a jövő év elején minden bizonnyal megkapja az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Rt. által egy évvel ezelőtt megígért 3,5 milliárd forintos tőkét, s még 2000 folyamán tervezik a nyilvános részvénykibocsátás formájában végrehajtandó tőkeemelést.

VAN KERESLET. A piaci kereslet mindenesetre emelkedik, ezt támasztja alá a két megvalósult ráemeléses kibocsátás is. A 3 hónapos Buborral megegyező kamatozású, először májusban, 6 milliárd forint értékben kibocsátott CIB Classic kötvény második értékesítésén, november 8-a és 10-e között, a 8 milliárd forintnyi maximális mennyiség elfogyott. A lakossági érdeklődés is meglehetősen élénk volt: az összesen 14 milliárdnyi papírból 4 milliárd forintnyi került kisbefektetőkhöz. –

Ajánlott videó

Olvasói sztorik