Kedvező tendencia az infláció továbbra is csökkenő trendje, valamint az ipari termelés növekedésének első negyedéves 7,2 százalékos mértéke. Ugyanakkor a külső egyensúly változatlanul a veszélyzónában mozog. A fizetési mérleg hiánya az első negyedévben 574 millió dollárt ért el, ami 190 millió dollárral kedvezőtlenebb az előző évinél. A romlás egyértelműen az áruforgalom romló egyenlegének, ezen belül is a vámterületi export visszaesésének tudható be. Ez utóbbi az év első három hónapjában 10 százalékkal esett vissza az előző év hasonló időszakához képest, míg az import visszaesése csupán 2 százalék volt. Főleg a mezőgazdasági termékek exportja csökkent, de minden lényeges termékcsoportnál érzékelhető visszaesés történt. Az import oldalon az általános csökkenést a gépek (ezen belül főleg a gépkocsik) behozatalának megugrása kompenzálta.
Az államháztartás hiánya, amely az első negyedévben mintegy 100 milliárd forinttal lépte túl az adott időszakban várhatót, április hónapban – az előzetes információk szerint – már nem romlott tovább. A túllépés azonban kétharmad részben nem reálgazdasági hatásokra, azaz többletkeresletre, hanem pénzügyi elszámolási sajátosságokra vezethető vissza, amelyek az év egészében kiegyenlítődhetnek.
Az ipari termelés növekedésének összetételét vizsgálva változatlanul azt látjuk, hogy az export dinamikusan növekszik, míg a belföldi értékesítés stagnál. Az ipari termelés és a külkereskedelmi adatok összevetése pedig azt a képet mutatja, hogy a vámterületi gazdaság továbbra is stagnál, vagy csak igen mérsékelten növekszik, míg a gazdaságban mérhető dinamika szinte teljes egészében a vámszabad területen működő multinacionális cégek tevékenységének látványos bővüléséből származik. Ez a kettősség a Magyarország területén megtermelt, illetve az itt rendelkezésére álló jövedelmek – vagyis a GDP és a GNI – növekedése közötti különbség fennmaradására utal. Erősödik a külföldi finanszírozás szerepe, amely egyre érzékenyebbé teszi a gazdaságot a külső változások iránt. A mérsékelt fejlődést jelzi a kiskereskedelmi forgalom lassú, 2 százalékos bővülése is, amelyen belül a húzó terület a gépkocsi-vásárlás; ez egyúttal a lakossági jövedelmek további differenciálódására utal.
Az év egészére nézve elsősorban a külső egyensúly mozoghat veszélyzónában. Az államháztartás év elejei jelentős egyensúlytalansága nem annyira a reálgazdasági, mint inkább az időben eltérő pénzügyi folyamatokkal (például kamat jellegű bevételek és kiadások) magyarázható, amelyek hosszabb idő átlagában kiegyenlítődnek. Mindazonáltal a legfeljebb 2,5-3,0 százalékkal növekvő GNI és a költségvetési bevételek reálértékben 8 százalékra tervezett emelkedése közötti feszültség megnövelheti az államháztartási hiányt.
Az elmúlt negyedévi folyamatok alapján az Ecostat szerint a magyar gazdaság fejlődési pályájáról április elején adott előrejelzés (lásd a táblázatot) továbbra is érvényesnek tekinthető. –
