Egy európai autólégzsák-gyártó cégnél a ipecsét (amellyel a garancia lejártának időpontját ütik be) a 2000-es dátumnál megzavarodott. Így, rövid időre bár, de megszakadt a termelés, aminek következtében a cég által kiszolgált néhány just-in-time módszerrel dolgozó autógyár is kénytelen volt leállni. A millenniumi bomba jócskán tartogat hasonló meglepetéseket, ezek nagyságrendjét, illetve hatását azonban kellő körültekintéssel mérsékelni lehet. Ennek eszköze az üzleti folytonossági terv (business continuity plan – BCP), amely nem azonos a katasztrófatervvel. Míg az utóbbi csak azzal foglalkozik, hogy mit kell tenni, ha már bekövetkezett a katasztrófa, addig a BCP esetében annak elkerülésén van a hangsúly.
KÖZÖNY. Köztudott, hogy a magyar cégek körében a dátumváltásra való felkészülés terén nagy a lemaradás, a közöny. Az illetékes kormánybizottság 1999 júniusában végzett felmérést a kis- és közepes vállalatok körében arról, hogy hol tartanak ez ügyben. “Akkor még csak a megkérdezettek 11 százaléka készítette el az üzleti folytonossági tervet, a többieknek pedig bő háromnegyede a negyedik negyedévre ütemezte be magának ezt a feladatot” – ismertette az eredményt lapunkkal Mojzes Imre dátumváltási kormánybiztos.
“Azok a cégek, amelyek a teszteléseket nem hajtották végre kellő alapossággal, a hátralévő másfél hónapban még mindig elkészíthetik az üzleti folytonossági tervet, hogy minél kevesebb meglepetés érje őket” – hangsúlyozza Bolgár Gábor, a DTI Consulting 2000. évi vezető tanácsadója. Folytonossági tervre persze nem csak a dátumváltás kapcsán van szükség, hiszen bármikor történhet valamilyen külső vagy belső meghibásodás; ennek a projektnek az a sajátossága, hogy itt ezek egyszerre, egy időben léphetnek fel. A millenniumi készülődésnek több hosszú távú hatása is van (például a jogi kérdések tisztázása, a rendszerek felújítása), ezek közül az egyik legjelentősebb a BCP megalkotása. A Safetynet által végzett felmérés a 2000. évtől függetlenül készült, s az a tanulsága, hogy a váratlan eseményekre való szembenézés elmaradása hosszú távon akár a cég létét is veszélyeztetheti (lásd a grafikont). A tervek elkészítése mellett Bolgár Gábor szerint nagyon fontos az oktatás és a gyakorlás is.
Kiváló példa erre a Légiforgalmi és Repülőtéri Igazgatóság (LRI), ahol már több katasztrófa szimulációt is végrehajtottak. A folyamatok feltérképezése, a feladatok kiosztása után például lejátszották azt a helyzetet, amikor megszűnik a repülőtér áramellátása. Kikapcsolták a főkapcsolót, amitől a fél repülőtér sötétbe borult. (A reptér másik felének, a leszállópályáknak vagy az irányítóegységeknek az áramellátása bombabiztos, így nem állt le.) Kilenc másodperc múlva működésbe léptek a saját turbinák, s egy percen belül a reptér lényeges pontjain a szokásos áramszolgáltatást valósították meg. Orbán József, az LRI millenniumi projektjének vezetője azt állítja, hogy a vészhelyzeteknél a megoldás legnagyobb gátja az emberi tényező, ezért ők nagyon odafigyelnek arra, hogy a projekt sikere egyben az alkalmazottak egyéni sikere is legyen, s hogy őket is felkészítsék.
Noha az LRI szimulálta az áramkimaradást, azért ez szerencsére nem tűnik reális veszélynek, erről győz meg legalábbis az MVM felkészülési folyamata. Mint Antal János, a társaság projektvezetője elmondta, a folytonossági terveket papíron már október 15-ig elkészítették, és most tartják a képzéseket, főpróbákat.
VÉDETT EGÉSZSÉGÜGY. Nem tartja fontosnak az érintettek különösebb képzését Radnóty Gábor, az Egészségügyi Minisztérium szervezési irodájának munkatársa, aki az úgynevezett kontingencia-terv irányelveit dolgozta ki. Szerinte az egészségügyi intézmények hierarchizáltsága megfelelő garancia arra, hogy bármilyen gond is álljon elő, az a már bejárt utakon kivédhető lesz. A kórházak számára a dátumváltás ellátásszervezési kérdést jelent. Megyei szinteken már létrejöttek azok a munkacsoportok, amelyek az egyes kórházak ezzel kapcsolatos gondjait elemzik, illetve próbálják meg a tevékenységeket összehangolni. Szerencsére szilveszter táján a kórházak kihasználtsága csupán 40-50 százalékos. Radnóty Gábor a helyzet mai ismeretében túlzónak tartja azokat a korábban megjelent számokat, amelyek a veszélyeztetett orvosi műszerek arányára vonatkoztak. Azok egy előzetes felmérés eredményét mutatták, ám mára ezeknek a berendezéseknek a nagy részét felújították, kicserélték, kikapcsolták belőlük a dátumvezérlést, vagy megszervezték a készülékek kiiktatását.
