Még tavaly döntött arról az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő (ÁPV) Rt. igazgatósága, hogy két lépcsőben, zártkörű, 3,5 milliárd forintos tőkeemelést hajt végre a műsorszórónál. Ebből 2 milliárdot az AH Rt. által készített középtávú üzleti stratégia bemutatása és elfogadása után kívánt fizetni a vagyonkezelő. A maradék 1,5 milliárdos juttatást legkésőbb az idei közgyűlésig, illetve május 31-ig kellene megkapnia a társaságnak. Az első feltételnek, a koncepció elkészítésének még tavaly decemberben eleget tett a cég. Cserébe semmit sem kapott, mint ahogyan az ígért összeg másik fele sem érkezett meg eddig. Az ÁPV Rt. illetékesei úgy gondolták, hogy reorganizációs keretükből finanszírozzák majd a tőkeemelést, ha a kormány jóváhagyja a lépést. Az AH Rt. ügyét azonban eddig nem tárgyalta a kabinet, a fedezetül szolgáló keret pedig időközben gyakorlatilag elfogyott. A választások második fordulója után pedig már elég kockázatosnak tűnik, hogy az ügyvezető kormány döntsön a műsorszóró jövőjét meghatározó kérdésről. A szaktárca múlt héten ismertetett hírközlési stratégiájából is csak az derül ki, hogy az állam – a távközlési piac felszabadításának 2002-es időpontjáig – megtartja többségi pozícióját a cégben, amely addig megtartja monopolhelyzetét a műsorszórásban.
A tőkeemelés késlekedése azért is kényelmetlen helyzetbe hozhatja a vállalat vezetőségét, mert május végéig kellene választ adnia arra: élni kíván-e opciós lehetőségével és – a kisebbségi külföldi partner, a Unisource oldalán, az elképzelések szerint pénzügyi befektetőként – aktívan beszáll-e a PanTelbe, az első hazai alternatív vezetékes távközlési társaságba, amelyben a többséget a MÁV, a Mol és a KFKI Számítástechnika alkotja. Néhány héttel később írják ki az új, 1800-as GSM-szolgáltatás pályázatát is, amelyen az AH Rt. szintén indulhatna, ha lenne elegendő pénze. Mivel a cég a British Telecommal és a Motorolával szándéknyilatkozatot írt alá tavasszal a Tetra elnevezésű rádiókommunikációs rendszer megvalósítására, ezzel a fejlesztési-fejlődési iránnyal valószínűleg nem lesz gond. (Mellesleg a 4 milliárd forinttal kiépített Országos Digitális Mikrohullámú Gerinchálózatot nemrégiben felavatták, úgyhogy a társaság műszakilag felkészült az új technikák, technológiák befogadására.) Ugyanakkor a cég az idén tavasztól műholdas digitális adatátviteli, Internet, televíziós és egyéb multimédia szolgáltatást is nyújt, az Eutelsattal (Európa legnagyobb műholdakat üzemeltető szervezetével) kötött év eleji megállapodása alapján. Ezen együttműködés keretében már egyre nagyobb körben használható a digitális mobil műholdas kommunikációs és jármű-helymeghatározó rendszer, az Euteltracs is.
A közgyűlésen értékelik a cég üzleti tevékenységének eredményét. A kimutatások alapján az AH Rt. tavaly 10,65 milliárd forint nettó árbevételt ért el, ami jelentős növekedést mutat az előző évi 8,37 milliárdhoz képest. Az adózás előtti eredmény felülmúlta a tervezettet, s 1,42 milliárd forintra rúgott (ugyanez 1996-ban alig haladta meg a 610 milliót). Mindezt 200 fővel kisebb, 1300 körüli átlagos létszámmal érték el, vagyis nőtt a hatékonyság. A meglévő pénzeszközökkel ugyancsak jól sáfárkodott a társaság, amit jelez, hogy például a rövid lejáratú kötelezettségek 2 milliárd forinttal csökkentek, s ma már „csak” 2,5 milliárdos terhet jelentenek. Teljesítették a médiatörvényből fakadó valamennyi kötelezettséget is; ennek köszönhetően indulhattak útjukra tavaly ősszel például a kereskedelmi tévécsatornák.
A mostani közgyűlésen nem kerülhet sor az alaptőke-emelésre, hacsak ennek a napirendi pontnak az elnapolásával későbbre nem tűzik ki a folytatást. A rendkívüli közgyűlés kiírásánál valószínűbbnek tetszik, hogy a cég főtulajdonosa, az ÁPV Rt. nem jelenik meg a közgyűlésen, s így határozatképtelenséget kell bejelenteni. A szabályok ilyen esetben lehetővé teszik, hogy két nappal később, vagyis május 29-én változatlan napirenddel tartsák meg az évi rendes közgyűlést, amely immáron a megjelentek számától függetlenül határozatképes lenne.
