Világszerte mélyrepülésben voltak az elmúlt héten a tőzsdék. A krónikák augusztus 27-ét „fekete csütörtökként” jegyezték fel, aznap a moszkvai tőzsdeindex több mint 17 százalékkal zuhant, magával rántva minden fontosabb tőkepiacot (lásd a táblázatot). A tokiói Nikkei-index 12 éves mélyponton landolt, a Wall Streeten pedig a Dow Jones történetének (pontszám szerint) harmadik legnagyobb visszaesése következett be. Bár több szakértő is annak a véleményének adott hangot, hogy a tőzsdei reakciók az indokoltnál hisztérikusabbak, a válság kimenetelének jóslására nem vállalkoztak.
Az eddig közzétett elemzések abban egyetértenek, hogy a veszélyeztetett zónát a FÁK-államok, illetve Magyarország, Csehország és Lengyelország jelentik. Ugyanakkor olyan vélemények is vannak, hogy a világgazdaság egészének bővülése az idén nem fogja elérni a 2 százalékot sem. Ez – emlékeztetett az Economis – azonos az 1975-ben, az 1982-ben és az 1991-ben feljegyzett adattal, márpedig ezek a világgazdasági recesszió évei voltak. A Financial Times szerint a külvilágnak 1997 végén több mint 200 milliárd dolláros kinnlevősége volt Oroszországban, adósságpapírok, részvények és közvetlen külföldi befektetés formájában. A teljes küladósság ebből 194 milliárdra volt tehető, és mintegy 11 milliárd dollár feküdt külföldiek által vásárolt orosz részvényekben, illetve az általuk végrehajtott közvetlen befektetésekben. Az ING Barings holland befektetési bank londoni irodájának becslései szerint a teljes külföldi kinnlevőségből az év eleje óta eddig 118 milliárd dollár tekinthető veszteségnek, egyebek mellett az értékpapír-piaci árfolyam-erózió, valamint a rubelben jegyzett kincstárjegyek értékvesztése miatt.
Konkrét intézkedésre viszont ez idáig csak kevés példa akad, illetve inkább csak tűzoltó lépések történtek. Sor került bankállamosításokra, illetve erőinek összevonásáról határozott több vezető kereskedelmi bank. Csütörtökön határozatlan időre felfüggesztették a kereskedést a moszkvai bankközi devizapiacon, ahol kisebb összegű jegybanki intervencióra is sor került, ám ezzel ki is merült az eszköztár a rubel védelmében. A jegybanki tartalékok akkor már mindössze 13,4 milliárd dollárra rúgtak.
Tervek – üzengetés, fenyegetés formájában – persze napvilágot láttak, ám ezek valóra váltása a politikai erőviszonyok alakulásától függ. Viktor Csernomirgyin megbízott orosz miniszterelnök a parlamenttel együttműködve szükségintézkedéseket készít elő a rubel zuhanásának megállítására, egyes hírek szerint például árellenőrzés bevezetését és a rubel konvertibilitásának szüneteltetését tervezik. A devizapiac ellenőrzésére, adminisztratív felügyeletére, esetleg a piac átmeneti bezárására is szükség lehet. Felmerült a központi bank és a kormány devizabevételeinek esetleges eladása is. Ugyanakkor a kormány meg akarja őrizni az egyensúlyt a szükséges ellenőrzés és a szabadpiac követelményei között.
Az orosz törvényhozás alsóházának kommunista elnöke, Gennagyij Szeleznyov pénteken 30-50 milliárd rubelnyi készpénzkibocsátást sürgetett és elutasította a nemzetközi hitelintézetek diktátumát. Mértéktartó és ellenőrzött pénzkibocsátással szerinte ösztönözni lehetne a vállalatokat, s a pénz fele úgyis visszaáramolna adóként. Szeleznyov úgy tudja: a forgalomban lévő pénztömeg mindössze a GDP 4 százalékát teszi ki, holott a fejlett országokban ennél sokkal nagyobb a szóban forgó arány. Elítélte a Kirijenko-kormányt, sőt, a korábbi Csernomirgyin-kormányt is, amiért nem adtak semmilyen állami segítséget az orosz vállalatoknak, miközben a külföldi kölcsönök egy részét a deficites szektorokra költötték, a többit pedig elsikkasztották. Szeleznyov szerint a parlament akár a tulajdon feloszlatását is megkockáztatja, ha nem nyirbálják meg az államfő hatáskörét a törvényhozás javára, és a kormány nem veszi egyszersmind tudomásul, hogy az alsóház által előterjesztett gazdasági programot kell követnie. A Duma programja a pénzkibocsátáson kívül államosításokat javasol, a monopóliumok védelmét, az orosz termelők támogatását követeli, azaz teljesen ellentétes az előző kormányéval.
Közben a központi bank pénteken bejelentette, hogy a bankrendszer likviditásának javítására megpróbálkozik egymilliárd rubelnyi 2 hetes futamidejű kötvény aukciós kibocsátásával. A kötvényeket diszkonttal adják el, kamatszelvény nélkül.
A jegybank meg kívánja változtatni a rubelárfolyam meghatározásának rendszerét – közölte pénteken Szergej Alekszasenko, az intézmény első elnökhelyettese. A bankközi valutatőzsde rubel/dollár árfolyamának jelenlegi mechanizmusát még 1989-ben dolgozták ki, eljárt felette az idő. A jövőben lebegtetni kívánják a rubelt, ez viszont azt jelentené, hogy gyakorlatilag búcsút mondanak a valutafolyosónak.
A nyugati reakciók inkább kétértelműek. Lawrence Summers amerikai pénzügyminiszter-helyettes vasárnap azt nyilatkozta, hogy az Oroszország által követett gazdaságpolitikától függ a Nemzetközi Valutaalap kölcsöne, amely elvileg már szeptemberben folyósítható. A Hetek egyelőre csak semmitmondó üzeneteket küldtek Moszkvának. Közös levélben kérték a vezetést a reformfolyamat életben tartására és arra, hogy a Kreml a súlyos gondok ellenére se tegyen kísérletet a gazdaság kézi vezérlésének felélesztésére. Eközben a New York Times hírmagyarázatának címe szürreális csúcsnak minősítette az amerikai elnök esedékes moszkvai látogatását.
