Joggal tölthetik el aggodalommal a fogyasztókat a rossz gabona terméseredmények. A szűkülő kínálat a liszt, így a pékáruk dráguláshoz vezethet, a dráguló takarmány pedig az állattenyésztés, – tartás költségeit növeli, amit az állattartók legalábbis megpróbálnak majd a piacon érvényesíteni.
Óva int azonban a drágító hatás túlbecsülésétől Suppán Gergely, a Takarékbank elemzője. A pékáruk előállításában az alapanyag költsége mellett akadnak még olyan jelentős költségelemek, mint például az energia-, vagy a bérjellegű költségek – mondta az elemző. Így a végső ár valószínűleg akkor is csak 1-2 százalékkal emelkedik majd, ha a pékek tovább tudják a liszt drágulását hárítani – tette hozzá.
Az alacsonyabb fokú drágulás sem jó hír persze a fogyasztónak, ezért is volt különösen figyelmet keltő a Magyar Hírlap híre, hogy az agrártárcánál vizsgálják a mezőgazdasági és élelmiszer-ipari termékek áfacsökkentésének lehetőségét.
Ellenzékben a benzinárt is levitték volna
A Fidesz ellenzékben az alapvető élelmiszerek áfacsökkentésének elkötelezett híve volt, 2008-ban Varga Mihály (jelenleg miniszterelnökséget vezető államtitkár) két képviselőtársával terjesztett be egy olyan törvénymódosító javaslatot, amely az alapvető élelmiszerek, és a távhő áfáját csökkentette volna 5 százalékosra (utóbbi végül megvalósult), és lejjebb vitte volna a benzin jövedéki adóját is.
A javaslat az „áremelkedés elleni kezdeményezés” címet viselte. A módosító indoklása szerint az „üzemanyagárak féken tartása azért különösen fontos, mert a benzin és a gázolaj árának emelkedése miatt más termékek is drágulnak”, és „európai összehasonlításban hazánkban a második legmagasabb az élelmiszerárakat terhelő áfa mértéke”.
vérző hiánycél
A 2011-es államháztartási hiánycélnak az unió elvárásai szerint 3 százalék alattinak kellene lennie GDP arányosan, a korábbi kormány konkrétan 2,8 százalékot vállalt – ez sem aprópénz egyébként, nagyjából 730 milliárd forint körüli éves folyó hiányra kell gondolni.
A hiánycélon az első nagy sebet még Kóka János ejtette a kvázi-egykulcsos adóról szóló javaslatával, amelyet az új kormány Kókáénál is radikálisabb egykulcsos elképzelése tovább mélyített. Az áfacsökkentés újabb, brutális vágást jelenthet.
A Fidesz politikusai egyelőre nem akartak nyilatkozni lapunknak a kérdésben (Varga Mihály sem). Ami érthető abból a szempontból, hogy a kormány kényes döntési helyzetben van. Egy, az alapvető élelmiszereket érintő áfacsökkentés, amely olyan széles körű és mértékű, mint amilyet 2008-ban Vargáék javasoltak, halálos sebet üthetne a jövő évi, amúgy is sok sebből vérző államháztartási hiánycélon.
Nagyon durva becslés szerint – az éves kiskereskedelmi forgalomból, és a KSH fogyasztói kosarából kiindulva -150 milliárd forint körüli adókiesésről lenne szó, ami körülbelül a GDP 0,6 százaléka.
Másrészt viszont nem olyan könnyű szembemenni a korábbi nyilatkozatokkal, ráadásul a vállalkozók érdekvédői részéről is lenne igény az élelmiszerek áfájának csökkentésére.
Három forgatókönyv
Éder Tamás, az Éfosz és a Hússzövetség elnöke szerint a kormánynak idén valamit mondania kellene az áfacsökkentéssel kapcsolatban. Amennyiben nincs mód az azonnali jelentős élelmiszer áfacsökkentésre, úgy Éder háromféle forgatókönyvet tart elképzelhetőnek.
Az első szerint a kormány bejelent egy ütemezett áfacsökkentési tervet, amely fokozatosan közelíti az élelmiszerek áfáját az uniós átlaghoz.
A második arról szólna, hogy csak olyan élelmiszerek áfáját csökkentik drasztikusan, amelyeknél kifejezetten nagy a feketekereskedelem aránya, az áfaelkerülés. Ilyenek a friss zöldségek és gyümölcsök, a tőkehúsok, és a pékáruk – ezek frissek, nem márkázottak, nem előre csomagoltak, nagy a forgási sebességük, ezekkel kockáztatja a legkisebbet a kereskedő, ha feketén szerzi be és nyugta nélkül értékesíti azokat. Ha ezeknél a termékkategóriáknál történne áfacsökkentés, akkor érvényesülne a fehéredési hatás, így a költségvetés is csak kevéssé érezné meg – vélte Éder.
A harmadik forgatókönyv szerint – ha olyan a költségvetés helyzete, s minden kötél szakad – akkor nem lenne áfacsökkentés, az adóhatóságnak nagyobb erőket kellene fordítania a feketekereskedelem visszaszorítására – tette hozzá Éder.
