Ha a villamoson utazik 5 ember, és leszáll 7 ember, akkor 2-nek vissza kell szállnia, hogy senki ne legyen ott – magyarázza a tanító bácsi a negatív számokat a diákoknak, s magyarázza a magyar kormány a hiányt a befektetőknek – nagyjából hasonló eredménnyel. Értetlenség és zűrzavar támadt az új kormányzat nyilatkozatai nyomán, amely az újabbak nyomán sem – egyelőre úgy tűnik – készül szűnni.
Míg korábban Matolcsy György gazdasági miniszter arról beszélt, hogy valószínűleg 5-6 százalék körüli államháztartási hiányban sikerülhet megállapodni a nemzetközi szervezetekkel, szombaton Varga visszakozva – az emlékezetes „államcsődös” nyilatkozatok hatását ellensúlyozandó – már arról beszélt, hogy tartani fogják a 3,8-os, Bajnai-kormány által kitűzött hiánycélt. Ezzel a nyilatkozattal legalább 300 milliárd forint mozgásteret dobott ki az új kormány (nagyjából ennyi a különbség a 3,8 és az 5 százalékos GDP arányos államháztartási hiány között).
Mission: impossible?
A vállalás annál is nehezebben teljesíthető, hiszen a 3,8 százalékos államháztartási hiány a különböző nemzetközi szervezetek közgazdászai szerint sem tartható, az OECD-é szerint például 4,5 százalékos lesz.
Ebben a helyzetben beszéltek a Fidesz politikusai előbb államcsődről, majd később a korábbi hiánycél tartásáról, de megszorító intézkedések nélkül, viszont adócsökkentéssel együtt. Nouriel Roubini – a közgazdász, aki megjósolta a válságot – úgy vélte: Magyarország problémája saját maga által okozott.
Matolcsy György gazdasági miniszter nemcsak a TV2-nek, hanem a CNBC üzleti hírtelevíziónak is tagadta, hogy a kormánynak megszorító tervei lennének. Mindemellett azt nyilatkozta, világos, hogy a költségvetés kiadásait csökkenteni kell, vissza kell vágni a bürokráciát.
Az eddig kiszivárgott kormányzati ötletek közül a magánnyugdíjpénztárak államosításának (ezek vagyona formálisan a tagok tulajdonában van) lenne a legnagyobb költségvetésre gyakorolt hatása. Matolcsy György hétfő reggel cáfolta a hírt.
Erős banki érdekek
A magánnyugdíjpénztárak megszüntetéséből 500 milliárd forintos megtakarítása lenne a költségvetésnek – mondta Kun János közgazdász az fn.hu-nak, aki korábban is a magánnyugdíjpénztárak megszüntetése mellett érvelt.
Kun János szerint bizonyos piaci szereplőknek erős érdekük fűződik a magánnyugdíjpénztárakkal kapcsolatos dezinformáltság fönntartásához, és a politikai döntéshozók elbizonytalanításához. A közgazda elmondta: számos nagy bank és biztosító tevékenykedik ezen a piacon, a legnagyobb részesedésű az OTP.
Kun János úgy vélte: rossz érv, hogy a magánnyugdíjpénztárak megszüntetése csökkentené a külföldi tőke bizalmát, ugyanis ilyen rendszer, mint a magyar, csak 18 országban van: valamennyien latin-amerikai, közép-ázsiai vagy kelet-európai országok. Nehezen érvelhet például az ING vagy az Erste a magánnyugdíjpénztárak mellett, amikor sem Hollandiában, sem Ausztriában nem működik ilyen rendszer – vélte a közgazda.
Az eddig kiszivárgott hírek szerint a kormány banki különadót is bevezetne, ezt Matolcsy eddig nem cáfolta, de nem is erősítette meg.
