Orbán Viktor szerint nem stimmel a 2009-es költségvetési hiány; a tavalyi büdzsében szereplő 3,9 százalék helyett ugyanis „a mostani tudásunk szerint” 4,4 százalék volt a tavalyi deficit – mondta a miniszterelnök csütörtökön a TV2 Tények Este című műsorában. A különbözet jóval több mint százmilliárd forint, így a 2010-es költségvetés kiindulópontja nem az, mint ami a törvényben szerepel – mondta a kormányfő. A különbözet okát a kabinet feltárja, az ügyet közöltük Brüsszellel – derült ki a miniszterelnök szavaiból.
Orbán egy nappal korábban tudta
A Központi Statisztikai Hivatal péntek reggel kilenckor kiadott gyorstájékoztatója, amely a vonzó „A kormányzati szektor adatai, 2010. II. negyedév” címet viseli, igazolja a kormányfő kijelentését. A dokumentum szerint: „A kormányzati szektor „maastrichti” hiánya 2009-ben a nemzeti számlák II. előzetes adatai alapján 1156 milliárd forint volt, a GDP 4,4%-a. Az adatokat a KSH a túlzotthiány-eljárásról (Excessive Deficit Procedure – EDP) szóló jogszabály alapján a nemzeti számlák európai rendszerében (ESA95) foglalt módszertani előírásoknak megfelelően jelentette az Eurostatnak.”
Az országgyűlés előtt lévő zárszámadási törvényjavaslatban (ez az előző év, most pont 2009 költségvetésének végrehajtásáról szól, így már az Orbán-kormány terjesztette be a Bajnai-kabinet költségvetéséről) még más számok szerepelnek. A dokumentum indokolása szerint „év végére az államháztartás 2009. évi pénzforgalmi hiánya 1014,3 milliárd forintban teljesült, mely a GDP 3,9%-át teszi ki. Ezen belül az államháztartás központi alrendszerének egyenlege 931,8 milliárd forintot tett ki, mely a GDP 3,6 %-át jelenti.”
Ez a törvényjavaslat egyébként feltűnést is keltett beterjesztése után, mert a Bajnai-kormány válságkezelő intézkedéseit a hivatalos Fidesz-retorikával szemben már-már dicséri. Így például az indokolásban az olvasható, hogy „A Kormány az adott helyzetben a válság esetlegesen súlyosabb következményeinek elhárítása érdekében – még a költségvetés jóváhagyása előtt – a gazdaság és a pénzügyi rendszer stabilitását szolgáló jelentős lépéseket tett, többek között létrejött az EU-val, az IMF-fel és a Világbankkal való megállapodás egy 20 milliárd eurós pénzügyi csomagról”, sőt az is, hogy „a beszűkült mozgástérben a hiány újbóli, a bizalom helyreállítása szempontjából megengedhetetlen növekedését csak az államháztartás kiadásainak erőteljes mérséklésével lehetett elérni”.
De vissza a számokhoz, hogyan lett a 3,9-ből 4,4?
Trükk van, de nem olyan
Az eltérést a beruházások elszámolásának változása, az EU-s transzferek bevételként való elszámolásának módosulása okozta – mondta a statisztikák értelmezésében jártas, de neve elhallgatását kérő forrásunk.
Az EU által finanszírozott beruházások elszámolása nem egyszerű: például az unió a beruházásra már odaítélt összeg 20-25 százalékát csak a projektek befejezése után, sokszor 1-2 éves késéssel fizeti ki; ilyenkor az összeget általában az állam megelőlegezi a beruházónak. Az éveken átnyúló, szinte kiszámíthatatlanul érkező pénzek elszámolását nehéz időzíteni, most számos, 2009-re könyvelt tételt toltak át 2008-ra; így a KSH új adatsora nyomán vélhetően nemcsak a tavalyi hiány nő, hanem a 2008-as csökken.
Ezek az elszámolások ugyanakkor a költségvetés számait nem módosítják, a büdzsé a zárszámadásban szereplő kiadásai nem módosulnak – mondta forrásunk.
Oszkó: nincs új tétel
Új tétel nem került elő a költségvetésben, a tényleges pénzforgalomban nincs változás – nyilatkozta a FigyelőNetnek Oszkó Péter. A Bajnai-kormány pénzügyminisztere arra hívta fel a figyelmünket, hogy a zárszámadás pénzforgalmi szemléletben készül, vagyis az adott évben bekövetkező pénzmozgások szerepelnek benne, míg az unió felé eredményszemléletű adatokat kell közölnünk, vagyis például az uniós projektek költsége nem a kifizetés, hanem a megvalósulás évében szerepel.
A volt miniszter a 2009-es hiányadat növekedését leginkább az EU-tól érkező pénzek elszámolásának, illetve az EU statisztikai elszámolási szabályai folyamatos változásának tudja be.
