Gazdaság

Észrevételek a „Miért is fizetjük az államadósságot?” című cikkhez

Az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) lapunk cikkét hangulatkeltőnek találja; véleményük szerin az írás ronthatja Magyarország befektetői megítélését. Alább szó szerint közöljük az ÁKK véleményét.

Az Államadósság Kezelő Központ a fenti cikk gondolatmenetét alapvetően elhibázottnak tartja, mivel az hangulatkeltő és ronthatja Magyarország befektetői megítélését. Az államadósság törlesztéseinek átütemezéséről beszélni ugyanis káros és értelmetlen. Magyarország mindig pontosan eleget tett fizetési kötelezettségeinek, és így tesz majd a jövőben is.

A 2010-2011. évi finanszírozási tervek publikálásával azt már sikerült elérni, hogy piaci konszenzus alakult ki arról, hogy a magyar államadósság finanszírozása ezen időszakban kényelmesen biztosítható. Mai tudásunk mellett ugyanakkor értelmetlennek tartjuk az arról való elmélkedést, hogy évek múlva milyen is lesz 2013-ban a hazai és nemzetközi tőkepiaci helyzet. Amit viszont nagy valószínűséggel ki lehet jelenteni, az az, hogy 2013-ban a magyar államadósság szintje lényegesen kisebb lesz, mint sok EU tagállam adósságszintje (pl. Franciaország, Németország, Portugália). Ez alapján inkább kedvező lehet majd Magyarország megítélése befektetői szempontból, mint aggasztó.

Az Államadósság Kezelő Központ azzal az állítással nem kíván vitatkozni, hogy a 2013-as évben jelentős adósságtörlesztésre kerül sor, de véleményünk szerint helytelen a forint és devizalejáratokat összevonva arra a következtetésre jutni, hogy ” 2013-14-ben túlkínálat lehet a piacon magyar államkötvényekből.” A lejáratokat forint-, illetve devizatörlesztésekre bontva látható, hogy a forintpiaci lejáratok összege egyfelől a korábbi időszakban többször is meghaladta már a 2013. évi csúcsot (mrd Ft):

Észrevételek a „Miért is fizetjük az államadósságot?” című cikkhez 1Másfelől viszont a következő két évben éppen, hogy kisösszegű forint lejárat esedékes, ami kiváló lehetőséget teremt az aktív adósságkezelési eszköztár alkalmazására. Az elmúlt időszakban jó hatásfokkal alkalmazott kötvény-visszavásárlások és a kötvénycserék rendszeres lebonyolításával az ÁKK a 2013. évig hátralévő több, mint két évben még érdemben befolyásolni tudja az adott év megújítási szükségletét, több évre szétterítve az esetleges lejárati csúcsok okozta likviditási sokkokat.

A deviza lejáratok valóban megnövekednek a következő években (mrdFt):

Észrevételek a „Miért is fizetjük az államadósságot?” című cikkhez 1A 2013. évi 5 milliárd, illetve 2014. évi 5.5 milliárd euró valóban magasabb, mint az eddigi 4,0-4,5 milliárd euró deviza forrásbevonás (2004-2005), azonban a nemzetközi piacok méretéhez képest ez igen csekély kibocsátási volumennek tekinthető, ami szintén nem jelent túlkínálatot. Ráadásul a nemzetközi hitelcsomagból az állam több milliárd euró értékben tartalékot képezett, amiből 2011. után 3,5 milliárd euró (mintegy 980 milliárd forint) áll rendelkezésre adósságtörlesztésre, ami lényegesen kisebb nettó törlesztési kötelezettséget eredményez.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik