Amikor a hatvanas évek közepén a Hewlett-Packard (HP) ambiciózus mérnökei megalkották a cég első számítógépét, a társalapító David Packard hosszas győzködés után is csak azzal a feltétellel adta áldását a forgalmazásra, hogy a terméket nem fogják komputernek nevezni. Az amúgy egyáltalán nem félős Packard nagyon tartott attól, hogy magára haragítja a mindenható IBM-et, amely az elektronikai korszak kezdete óta az ágazat domináns szereplője volt.
Ehhez képest a technológiai szektor legnagyobb vállalatát ma HP-nek hívják. A személyi számítógépeket és printereket gyártó óriás az első negyedévben a forgalom tekintetében megelőzte az IBM-et, és elemzők arra számítanak, hogy az idén első alkalommal az egész éves forgalma is nagyobb lesz mint a konkurensé: előreláthatólag 91 milliárd dollár, szemben az IBM 90,5 milliárdjával. A helycsere oka egyszerű: az IBM tavaly eladta 11 milliárd dolláros árbevételű PC-üzletágát a kínai Lenovónak. Ez azonban a jövőre nézve is következményekkel jár.
Miután a két társaság teljesen eltérő stratégiát követ, az egyéni felhasználókra hajtó HP az elkövetkező években várhatóan gyorsabban fog növekedni, mint a vállalati ügyfelekre koncentráló IBM. Mivel mindkettő a kék színt használja logójában, akár azt is mondhatnánk, hogy egy új Big Blue jelent meg a színen.
A HP élre törése a számítógépes ipar alapvető átalakulását is jelzi, ám egyúttal jókora fejtörést okoz a technológiai cégeknek. Az ágazat valaha eredetileg szinte kizárólag vállalatoknak értékesített, s az idén a piacnak ebben a részében a hardverekből, szoftverekből és szolgáltatásokból származó árbevétel várhatóan meg fogja haladni az ezer milliárd dollárt. A lakossági értékesítés csak jóval később lendült fel, és még ma is mindössze a teljes piac 10 százalékát teszi ki. Csakhogy mára a technológiai termékek mindennapos fogyasztási cikkekké váltak, s az otthoni számítógépek, mobiltelefonok és egyéb eszközök piaca napjainkban sokkal gyorsabban nő, mint az érett vállalati szegmens. A Gartner piackutató cég arra számít, hogy az internetezésre alkalmas mobiltelefonokból például 2006-ban 14,5 százalékkal több talál vevőre, mint tavaly, miközben a cégek által használt Unix szerverek értékesítése 1 százalékkal csökken.
A legkülönbözőbb technológiai vállalatok sorra jelennek meg vagy erősítenek a fogyasztói piacon. A Cisco Systems például ma otthoni hálózati eszközöket, a Dell pedig televíziókat gyárt. Itt jön azonban a fejtörés. A legsikeresebb cégek tetemes hasznot érnek el a vállalati értékesítésen – az effajta szoftverek üzeminyereség-rátája például 30 százalék körül van -, a fogyasztói szegmensben viszont sokszor csak minimális, vagy akár negatív a haszonkulcs. Elemzők szerint a játékkonzolok gyártóinak a piacra dobás után két évig veszteségük van minden eladott darabon. A vállalatok így az előtt a kihívás előtt állnak, hogy egyrészt jelen kell lenniük a gyorsan bővülő fogyasztói piacon, másrészt ez nem mehet nyereségük rovására. „Jó volna kitalálniuk, miként produkáljanak nyereséget, mert részvényeseik hozzá vannak szokva bizonyos hozamhoz” – mondja Bob Djurdjevic, az Annex Research technológiai tanácsadó cég elemzője.
A HP, úgy tűnik, kitalálta a megoldást. Miután a nyomtatók piacán 41 százalékos részesedéssel rendelkezik, övé az elsőség a csere festékpatronok, tonerek és egyéb kiegészítők terén is. Ezeket pedig 50 százaléknál nagyobb nyereségrátával lehet értékesíteni. Nem meglepő ezért, hogy az első negyedévben a HP 1,7 milliárd dolláros üzemi eredményének több mint fele a nyomtató üzletágból származott. A fogyasztói technológiában a lényeg az, hogy egy adott cég domináns pozícióba kerüljön valamely szegmensben, számottevő megtakarításokat érjen el, és létrehozzon egy platformot a prémium árú termékek eladásához. Ez a HP stratégiája a nyomtatókkal, s ugyanez az Apple Computeré az iPoddal és az iTunes-zal.
Az IBM más úton jár. „A mi profilunk a vállalati informatika. Ez az előnyünk minden olyan céggel szemben, amelynek kevésbé fókuszált a tevékenysége” – mondja Bill Zeitler, az IBM számítógép- és csipüzletágának vezetője. Az IBM-nek mindazonáltal el kell hitetnie a befektetőkkel, hogy óriási szolgáltatási üzletága (Figyelő, 2006/24. szám) egészséges ütemben képes növekedni. Részvényárfolyama az év eleje óta 2 százalékkal csökkent, miközben a HP-é 9 százalékkal emelkedett.
Mindkét vállalat többször is átalakult a története során. Az IBM eredetileg időmérőkkel lépett a piacra 1914-ben, a HP pedig hangoszcillátorok gyártásával kezdte 1939-ben. Azóta voltak fényes és gyászos időszakaik, de mindig tudtak váltani, kilépve a stagnáló piacokról és belevágva valami ígéretesebb üzletbe. Meglehet, a méret ma már nem garantálja ugyanúgy a piaci erőt, mint egykor. Bizonyos állóképesség azonban következik belőle.
