Egy esélyegyenlőségi problémára hívták fel a figyelmet a Volvo autógyár szakszervezeti vezetői 1998-ban. A svéd érdekvédők nehezményezték, hogy a cég fizikai munkásai hátrányban vannak az íróasztalnál ülőkkel szemben, mivel nem élvezhetik a számítógép-használat előnyeit. A felvetésre a munkaadói pc program volt a válasz, vagyis a társaságok adómentesen lízingelhettek számítógépeket a munkatársaiknak. Miután az ötlet felpezsdítette az ország informatikai piacát, és ugrásszerűen növelte
a háztartások pc ellátottságát, Európa-szerte több hasonló verzió indult, mindegyik az adókedvezmény vonzerejében bízva. A „divat” 2003-ra gyűrűzött be Magyarországra, és bár nálunk is indult munkaadói program, a piacot inkább a Sulinet Expressz nevű, szélesebb vevőkört célzó változat mozgatta meg. Eredményei azonban vitathatóak, és nem is lehetett kérdéses, hogy a program a Gyurcsány-csomagot nem éli túl, 2007-től megszűnik.
TÚLZOTT VÁRAKOZÁS. Három éve a kormányzat és a hardvergyártók egyaránt nagy várakozással bocsátották útjára a Sulinet Expresszt. A szaktárcák arra számítottak, hogy sikerül Európa fejlettebb államaihoz közelíteni a háztartások számítógépes ellátottságát, a gyártók pedig dörzsölhették a tenyerüket a várakozásaik szerint meginduló vásárlási hullámot feltételezve. Az optimizmus mindkét oldalon túlzottnak bizonyult. Bár az érintett tárcák szerint a háztartások pc-ellátottságát a 2002-es 21 százalékról 41-re sikerült növelni, az Információs Társadalom- és Trendkutató Központ (ITTK) mértékadónak tekintett felmérései más számokat mutatnak. E szerint 2003 óta az elterjedettség alig emelkedik, jelenleg is csupán valamivel 30 százalék feletti. (Összehasonlításul: Svédországban 40 százaléknál magasabb penetrációnál kezdtek bele a munkaadói programba, amely döntő mértékben járult hozzá a jelenlegi, 90 százalékot meghaladó eredményhez.) Ugyanakkor a Sulinet Expressz keretében 2005 végéig eladtak összesen mintegy 180 ezer számítógépet. Mindez azt jelzi, hogy az adókedvezményes vásárlási lehetőséggel élők között meglehetősen nagy arányban voltak azok, akiknek már volt otthoni számítógépük. „Bár a program keretében eladott gépek túlnyomó része a legolcsóbb pc-k és notebookok közül került ki, szép számmal értékesítettünk erősebb konfigurációjú gépeket is, amiből arra következtetek, hogy a lehetőséggel élve sokan jobb masinát vettek, mint eredetileg tervezték” – mutat rá ugyanakkor Poros Gábor, a Fujitsu-Siemens Computers Kft. ügyvezető igazgatója.
Talán a program kidolgozóit is meglepte, hogy az első év sulinetes slágerterméke a digitális fényképezőgép volt, ez pedig nem javíthatott a pc-ellátottsági mutatón. Fokozatosan ki is került minden más termék a választékból, tavaly év vége óta már csak asztali és hordozható számítógépek vannak a listán. Jól látszik, hogy ezek kevésbé mozgatják meg a vásárlókat, hiszen míg a Sulinet Expressz 2003-ban 22 milliárd forintos forgalmat generált, az idén eddig még csak 3 milliárdnál tart.
Bonyolultabb kérdés, mekkora üzletet hozott mindez a gyártóknak. Nálunk ugyanis nemcsak a pc-ellátottság, de az informatikai piac mérete sem nő számottevően, már évek óta. A stagnálás a Sulinet Expressz évei alatt is megmaradt. Az ITTK mindenesetre arra hívja fel a figyelmet, hogy Csehországban mindenféle kormányzati ösztönző nélkül körülbelül ugyanannyi új pc került a háztartásokba az elmúlt években, mint Magyarországon.
Becslések szerint tavaly 65 milliárd forintos volt az asztali és hordozható számítógépek hazai piaca, ez körülbelül 40 százaléka a teljes hardverfront értékének. „A torta nem nő, de a szerkezete átrendeződik, az alacsonyabb árú hordozható számítógépek eladott darabszáma dinamikusan nő” – mondja Damján Tamás, a Dell magyarországi vezetője. Erre a trendre talán a Sulinet Expressz is ráerősíthetett, hiszen ez a szegmens a programban is népszerű volt.
Valószínű, hogy a termékekhez hasonlóan részben a cégek piaci részesedését is átrendezte a Sulinet Expressz. Jó érzékkel mozdult rá a lehetőségre, és a program hatására sokat erősödött például a CHS Hungary Kft. vagy a HRP Hungary Kft. A két hardver nagykereskedő társaság komoly csapatot épített a Sulinet Expresszre és olyan cégeket is konzorciumokba szervezett, amelyek önállóan esetleg nem szálltak volna be. A Fujitsu-Siemens Computers magyar leányvállalatánál sajnálják ugyan a program megszűnését, de azt elismerik, hogy a céget azért ez nem fogja megrengetni, hiszen a program az összesített forgalomból 10 százalék alatti részesedést képvisel. Mások szerint viszont ismét lehetőség adódhat a céges piaci súlyok átrendeződésére. „A Dell a trendekre reagálva hamarosan megjelenik az alacsonyabb árú hordozható számítógépek szegmensében is” – mondja például Damján Tamás. Mivel a világpiac elsőszámú cége a Sulinet Expresszben az utóbbi időben már nem volt benne, számára a program vége azt is jelenti, hogy ebben az árkategóriában megszűnik a versenytársak előnye, amelyet eddig a visszaigényelhető 60 ezer forint jelentett.
