Az Alkotmánybíróság átalakításáról három civilszervezet, a Eötvös Károly Intézet, a Magyar Helsinki Bizottság és a Társaság a Szabadságjogokért – együttesen Jogállamvédők névvel – készített közös vizsgálatot. Részletes jelentésüket a jövő héten hozzák nyilvánosságra, de bizonyos elemeiből már most közöltek részleteket.
Ezek szerint a Jogállamvédők 23 nagy jelentőségű ügyet vizsgáltak: ebből tíz a kormánypártok által választott bírák többségbe kerülése előtt, tizenhárom ez után született. „Míg a kormánypártok által választott bírák többségbe kerülése előtt a testület mind a tíz ügyben a kormány érdekével ellentétesen döntött, amint többségbe kerültek az egypárti bírák, az arány drámaian felborult: 13-ból 10-szer a kormány érdekének megfelelő döntés született. A testületben több olyan bíró is van, aki (amikor részt vett a döntéshozatalban) a vizsgált ügyek 100 százalékában a kormányt támogató módon szavazott” – írják a civilek.
Megállapították, hogy a jelenlegi tizenöt fős testületben tizenegy bíró olyan eljárásban nyerte el megbízatását, ami kizárólag a kormánypártok belügye volt: a Fidesz-KDNP az ellenzékkel való egyeztetés nélkül tudott jelölni és megválasztani bírákat. Az Alkotmánybíróság összetételének megváltozásával párhuzamosan átalakult az ítélkezési gyakorlat is. A vizsgált ügyek közül az új, egypárti bírák többségbe kerülése előtti tíz ügy egyike sem felelt meg a kormány feltehető érdekének, állapítják meg a Jogállamvédők. Amint az egypárti bírák többségbe kerültek, a döntések azonnal megváltoztak és a tizenhárom legfontosabb ügyből tíz már megfelelt a kormány érdekének.
„Dienes-Oehm Egon, Pokol Béla és Szívós Mária például az új bírók többségbe kerülése előtt is szinte kizárólag olyan döntéseket hozott, amelyek megfeleltek volna a kormány feltehető érdekének. A vizsgált ügyeket tekintve Balsai István és Juhász Imre pedig kizárólag úgy döntött, vagy olyan különvéleményeket írt, amelyek a kormány érdekét szolgálták” – tartalmazza a Jogállamvédők vizsgálata.
