A kutatók a költségvetési kiigazítást tartalmazó törvények júliusi elfogadása, a reformok világosabbá válása, a konvergencia-program augusztus végi benyújtása, majd az ősztől kedvezőbbé váló államháztartási adatok alapján várják a befektetői bizalom erősödését. Hozzáteszik azonban, hogy Magyarország megítélésének markáns javulására csak jövőre, a több hónapon át látványosan csökkenő deficit tényének ismeretében lehet számítani. Mindez a forint erősödésében is meg fog nyilvánulni – jegyzik meg.
Az idén még nem lassul a GDP
A felmérés szerint a gazdasági növekedés az idén még nem lassul, az infláció azonban átmenetileg megugrik. A költségvetési kiigazítás hatása az ősztől lesz érzékelhető, ez jövőre mintegy 3,5 százalékra lassítja a gazdasági növekedést – áll a felmérésben.
Áprilisban az ipar termelése kissé lelassult, az építőiparé visszaesett, a kiskereskedelmi forgalom viszont gyorsult. A külkereskedelem fejlődése is lefékeződött, az export azonban ismét gyorsabban bővült az importnál. Az év egészében a tavalyinál kissé gyorsabb növekedés valószínű.
A kutatók megjegyzik, hogy a hitelességéből évek óta folyamatosan vesztő költségvetési politika iránt júniusban tovább csökkent a bizalom. Ennek fő okaként a kiigazítás után is rendkívül magasra, 8 százalékra becsült idei államháztartási hiányt nevezik meg. A forint látványos gyengülésében emellett a GKI szerint szerepe volt a külföldi kamatok emelkedésének, és kommunikációs problémáknak is. Az biztosra vehető, hogy az államháztartás hiánya nem lesz nagyobb a kormány által most bejelentettnél – szögezik le.
Ősztől meredeken nő az infláció
Az előrejelzés szerint az infláció az első hónapok gyors esése után a nyáron 2,5 százalék körül lesz, ősztől meredeken emelkedik, s decemberre eléri az 5 százalékot. A forint már valószínűleg nem gyengül tovább, sőt a nemzetközi pénzvilág bizalmának növekedésével párhuzamosan, feltehetőleg ősztől lassan ismét erősödni kezd – jegyzi meg a GKI, hozzátéve: a pénzpiaci helyzet azonban egyelőre bizonytalan, további jegybanki kamatemelés – különösen ha erre más devizáknál is sor kerül – könnyen lehetséges.
Az idei első négy hónapban a bruttó keresetek 7,5 százalékkal emelkedtek. A versenyszektorban 8,6 százalékos a növekedés, bár az Országos Érdekegyeztető Tanácsban 2006-ra 4-5 százalékos emelésében állapodtak meg. A költségvetési szférában 6,1 százalék volt a bérnövekedés. A minimálbér mintegy 10 százalékkal lett magasabb. Az első négy hónapban a reálkeresetek 5,7 százalékkal – a versenyszektorban 6,5 százalékkal, a költségvetésiben 4,9 százalékkal – bővültek.
Az év egészében – a költségvetési konszolidáció ellenére – 3-3,5 százalék körüli átlagos reálkereset-emelkedés várható az előrejelzés szerint. Az I. félévi 5 százalék körüli dinamika azonban a II. félévben 1-2 százalék körüli ütemre lassul – vélik, amit részben a bérjárulékok emelésének, részben az ismét gyorsuló áremelkedésnek tulajdonítanak.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
