Elkészült az új felsőoktatási szakstruktúra-javaslat – tudatta az Emberi Erőforrások Minisztériumának (EMMI) Felsőoktatásért Felelős Államtitkársága. A bolognai rendszer átalakításával az oktatás és a finanszírozás hatékonyságát erősítenék, választ adva a szakmai, a társadalmi és a gazdasági igényekre is. Az elmúlt hónapok egyeztetés-sorozata után kialakították a 2016-os felvételitől érvényes felsőoktatási szakjegyzék új, korrigált változatát.
A Felsőoktatási Kerekasztal április 21-én, a kormány májusban tárgyal a javaslatról. Az államtitkárság előterjesztése alapján a felsőoktatási intézmények újra osztatlan formában képezhetik majd a pszichológusokat, az elméleti közgazdászokat és létrejön az 5 éves agrármérnöki képzés is. „Az elmúlt hetekben a sajtóban terjedő hírekkel ellentétben alapképzésben és mesterképzésben sem szűnik meg a kommunikáció és médiatudomány szak, ugyanakkor megszűnik felsőoktatási szakképzésben és a szabad bölcsészet szak külön szakirányaként.”
Néhány képzés a jövőben más néven lesz elérhető: így a (nem tanári) ének-zene szak a jövőben zenekultúra, a logisztikai menedzsment ellátásilánc-menedzsment néven szerepel majd. A megszüntetésre javasolt szakok között maradt a nemzetközi tanulmányok alapszak (mesterképzésben viszont megmarad!) és a terminológia mesterszak. Változás jöhet a mérnökképzésben: a munkaerőpiac sokkal specifikusabb és magas szintű tudással rendelkező mérnököket igényel több olyan területen, amelyek hiánya a vállalatok fejlődésének gátját jelenti. Ezért kivezetésre kerül néhány olyan alapképzési szak, amelyek nem specifikus szakmára készítenek fel, mint például a műszaki menedzser és az ipari terméktervező mérnök, azonban ezeket mesterképzésben továbbra is lehet hallgatni.
Fotó: MTI/Földi Imre
A felsőoktatásban szerezhető képesítések jegyzéke a jövőben egységesen, egy rendeletben tartalmazza majd a felsőoktatásban alap- és mesterképzésben, valamint felsőoktatási szakképzésben szervezhető szakok és a szakokon szerezhető szakképzettségek jegyzékét, és egyúttal tartalmazza majd az egyes szakok Magyar Képesítési Keretrendszerben elfoglalt helyét és az Európai Képesítési Keretrendszerhez való illeszkedési szintet jelző számot is. A kormányzat szerint a képzési szerkezet átalakítása nemcsak gazdasági érdek, hanem társadalmi és szakmai igény is.
A kormány célja, hogy a szakok számának csökkentésével megteremtse a képzési kimenet, valamint a gazdasági és társadalmi elvárások közötti összhangot, ezzel javítva az oktatás, a foglalkoztatás és a gazdaság versenyképességét. A szakok számának csökkentése révén a demográfiai okokból folyamatosan csökkenő hallgatói létszám ellenére is javul a felsőoktatás kurzusonkénti létszámokban mérhető hatékonysága. Az átalakítás révén a jövőben a képzési kínálat és a képzések tartalma teljes mértékben igazodik majd a társadalmi, gazdasági és regionális fejlődéshez.
