A tavalyi év utolsó negyedéves hiánya elmarad az elemzők várakozásától, akik 1,8 milliárd euró körüli hiányt prognosztizáltak 2005 utolsó negyedévére. Az MNB módosította a 2005. második és harmadik negyedéves adatokat, így a folyó fizetési mérleg hiánya 1,769 milliárd euró volt 2005 harmadik negyedévében, 1,462 milliárd euró az első és 1,689 milliárd a második negyedévben. Az éves hiány így 6,405 milliárd euróra rúg. A folyó fizetési mérleg hiánya 2004-ben 6,976 milliárd eurót tett ki, az utolsó negyedévben 1,69 milliárd euró volt.
A közvetlen tőkebefektetésekhez kapcsolódó jövedelmek becsült jellege miatt a most publikált adatot az MNB ugyanakkor nem tekinti éves adatnak, azt csak szeptemberben teszi közzé a jegybank.
Mitől volt enyhe javulás?
A folyó fizetési mérleg hiányának az előző negyedévhez képest bekövetkezett csökkenéséhez a reálgazdasági tranzakciók és a transzfermérleg egyenlegének javulása egyaránt hozzájárult. A jövedelmek kiadási többlete a negyedik negyedévben 1,4 milliárd euró, az év egészében 5,56 milliárd euró volt. A szolgáltatások és jövedelmek egyenlege a negyedik negyedévben 1,363, az év egészében 5,084 milliárd euró hiányt mutatott.
A szolgáltatásokon belül az idegenforgalom az utolsó negyedévben 236 millió euró, az év egészében pedig 1,085 milliárd euró többlettel zárt. Ez az előző évben 116, illetve 962 millió euró volt. Az áruforgalom egyenlege a negyedik negyedévben 282 millió euró hiányt mutatott, szemben az előző negyedévi 642, illetve az egy évvel korábbi 358 millió euróval. Az év egészében a hiány 1,55 milliárd euró volt tavaly, azt megelőzően 2,453 milliárd eurót tett ki.
1,8 milliárd eurót hozott a BA eladása
A nem adóssággeneráló finanszírozás egyenlege 2,977 milliárd euró többletet mutatott az utolsó negyedévben és 3,639 milliárdot az év egészében. Az újrabefektetett jövedelmekkel együtt a részesedés formájában megvalósuló közvetlen tőkebefektetések értéke a magyar befektetők 147 millió euró külföldre irányuló tőkebefektetése és a külföldi befektetők 3,514 milliárd euró Magyarországra történő befektetésének eredményeként alakult ki. Ebből 2 milliárd euró volt a privatizációs bevétel, a Budapest Airport értékesítése 1,847 milliárd eurót, az Antenna Hungáriáé 182 millió eurót jelentett.
A tulajdonviszonyt megtestesítő portfolió befektetéseknél jelentkező nettó forgalom 390 millió euró forráskiáramlást mutatott az utolsó negyedévben, az év egészében az egyenleg -256 millió euró volt.
A GDP 9 százaléka a finanszírozási igény
Tavaly az utolsó negyedévben a folyó fizetési mérleg és a tőkemérleg együttes egyenlege, a külfölddel szembeni nettó finanszírozási képesség 1,206 milliárd euró hiányt mutatott. Ez a mutató az egész évben 5,694 milliárd euró volt, a szezonális hatások kiszűrésével számított negyedik negyedéves hiány 1,271 milliárd euró, a GDP 6 százaléka volt. Forintban számítva a negyedik negyedéves nettó finanszírozási képesség -304 milliárd forint volt.
A pénzügyi mérleg egyenlegeként adódó, alulról számított külső finanszírozási igény, amely nem tartalmazza a külkereskedelmi statisztika elszámolási hibáját, a GDP 9 százalékát tette ki, hasonlóan az előző negyedévhez.
Az elemzők szerint kedvezően alakult a hiány
Az MTI által megkérdezett elemzők szerint a vártnál valamivel kedvezőbb lett a folyó fizetési mérleg tavalyi hiánya. Tardos Gergely, az OTP elemzője szerint vélhetően az MNB által publikált adatnál magasabb a mérleg valós hiánya, mivel feltételezhető, hogy a külkereskedelmi statisztikában nem jelenik meg a teljes import. Hozzátette, hogy ez a probléma szinte minden újonnan csatlakozott ország esetében fennáll. Az elemző úgy véli, hogy a tévedések, kihagyások adataival korrigálva jóval magasabb, 7,3 százalék helyett 10 százalék volt a fizetési mérleg hiánya tavaly – az MNB által közzétett fizetési mérleg tévedések és kihagyások során ugyanis 2,27 milliárd euró szerepel. Az MNB többször felhívta a figyelmet erre a külkereskedelmi mérleggel kapcsolatos elszámolási problémára (az importálók az ÁFA-fizetés elkerülése érdekében nem jelentik be a teljes behozatalt) – elemzők szerint ez húzódhat meg ennek a sornak a jelentős emelkedése mögött.
Tardos felhívta a figyelmet arra, hogy míg tavaly az utolsó negyedévben jelentős privatizációs bevételt könyvelhetett el az ország, a nettó külfölddel szembeni adósság alig csökkent. Mint mondta, míg a főszám csökkenést mutat, addig a tévedések és kihagyások egyenlegével korrigált hiányszám igen magas szinten stagnál. Hozzátette: a hiány finanszírozásának szerkezete kedvezőtlen, és változatlan költségvetési politikát feltételezve további külső eladósodást valószínűsít.
Nyeste Orsolya, az Erste Bank Befektetési Rt. elemzője szerint a hiány csökkenését a kereskedelmi mérleg javulása eredményezte. Ugyanakkor felhívta a figyelmet, hogy az import statisztika körüli problémák miatt fennáll annak lehetősége, hogy a jegybank felfelé korrigálja a hiányszámot. Az elemző elmondta, hogy a deficit a tavalyi év egészében elsősorban a jövedelmek mérlegsoron jelentkezett, ennek hátterében pedig a növekvő adósságszolgálati terhek állnak. Finanszírozási oldalon jól látszik, hogy jelentős hatása volt a Budapest Airport privatizációjának, ami viszont egy egyszeri tétel – tette hozzá.
