Belföld

Egyetemi botrány: korlátozhatják a kancellárok túlhatalmát

A tervek szerint ötfős véleményező testület kerülne az egyetemek vezetésébe, de egyelőre még nem tudni, kik kerülnének ebbe.

Az állam által kiválasztott és kinevezett egyetemi kancellárok, akik azt hihették, hogy ők lesznek élet és halál urai, máris kapkodhatják fejüket, mert nyakukra ül egy öttagú testület – vázolta a helyzetet az ELTE jogi karán szerda este megtartott fórumon Fábri György, az ELTE tanára.

Az Index emlékeztet: sokan az egyetemi autonómia felszámolását látják abban, hogy az egyetemek irányításába az oktatókból és hallgatókból álló szenátus mellé az ötfős konzisztóriumot is betennék. A testület az államot képviselné, a rektor és a kancellár mellett az oktatásért felelős miniszter által kinevezett gazdasági szakemberek kerülnek bele. A szenátus az egyetem költségvetéséről, az intézményfejlesztési tervről, a stratégiáról, a beszámoló elfogadásáról vagy egyetemi cégek alapításáról csak a konzisztórium egyetértésével dönthet, azt viszont elvetették, hogy a rektorválasztáson is csak azok indulhassanak, akik pályázatára a konzisztórium rábólint.

Fábri elmondta: az egyetemek egyre erősebben tiltakoznak az állami beavatkozás ellen, először a gazdasági főigazgatók mellé kerültek kincstári biztosok, majd odatették a kancellárokat, most pedig jön még a konzisztórium is. A helyzet olyan lesz, mintha a gyereknek először meg kellene kérdeznie az apját, hogy jó ötlet-e csokit venni, majd ha az apa rábólint, ahhoz is engedélyt kell kérni, hogy lemenjen megvenni a boltba.

Palkovics László felsőoktatási államtitkár azt mondta: a konzisztórium legfontosabb feladata, hogy tükröt tartson az egyetem vezetésének, párbeszédre, a döntések indoklására késztesse. Az ellenőrzés és a vétó eredetileg a kancellár dolga lett volna, de Palkovics szerint mindenkinek jobb, ha ezt a feladatot egy személy helyett egy grémium végzi.

Egyelőre nincs kidolgozva, hogy egyáltalán kik lehetnek és kik nem a konzisztórium tagjai, itt sem zárja ki semmi, hogy a pártpolitikai előélet a szempontok közé kerüljön. Palkovics szerint a kiválasztásnál a tapasztalat lesz fontos és az, hogy a tagok segítsék az egyetem hosszú távú működését, a kapcsolatok szorosabbra fűzését a vállalkozásokkal és a reálgazdasággal.

Fábrin kívül senki nem vetette el a konzisztóriumok felállítását: Bódis József, a Magyar Rektori Konferencia elnöke azt mondta, abban bíznak, hogy a konzisztóriummal fellazíthatják a kancellárok túlhatalmát. Lovász László, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke is azt mondta: ha a konzisztóriumnak jól behatárolt jogosítványai lesznek és kizárható a pártpolitikai befolyás, akkor jónak tartja ezt a testületet.

Ajánlott videó

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
Olvasói sztorik