Az Európai Unió tagállamainak vezetői csütörtök késő este rábólintottak az Európai Bizottság azon javaslatára, hogy az EU-nak közös stratégiája legyen az energiapolitika területén.
A korábbi megbeszélések azt mutatják, hogy a tagállamok nézetei erősen megoszlanak az energiapolitikai integráció sebességét és mélységét illetően. José Manuel Barroso, a Bizottság elnöke különösen fontosnak tartotta, hogy az állam- és kormányfők áldásukat adták az energiapolitikai stratégia végrehajtását figyelemmel kísérő monitoring rendszerre. Wolfgang Schüssel, osztrák kancellár, az Unió soros elnöke szerint a következő lépés az lesz, hogy Javier Solana külpolitikai főképviselő és a Bizottság javaslatot dolgoznak ki az energiapolitika külső aspektusairól, amelyek a júniusi csúcstalálkozó elé kerülnek.
Schüssel kancellár szerint egyetlen felszólaló sem hozta komolyan szóba a gazdasági patriotizmus ügyéta csütörtöki ülésen. Ugyanakkor – miként Baráth Etele európai ügyekért felelős tárca nélküli miniszter is megerősítette – a növekedésre és munkahelyteremtésre összpontosító, tavaly újraindított lisszaboni program idei prioritásairól szóló vitán elhangzott felszólalások lényeges felfogás- és megközelítésbeli különbségekre utaltak a tagállamok között. A csúcstalálkozóról kiadott zárónyilatkozat szövegezése körül ennek ellenére nem várható nagy küzdelem a tagállamok között, amikor az osztrák elnökség péntek kora reggel előterjeszti a véglegesnek szánt verziót – írja a Bruxinfo.
Az energiapolitika a XXI. században stratégiai kérdés lesz, s ez nagy kihívás Európa számára – jelentette ki a csütörtök-pénteki brüsszeli EU-csúcsértekezlet befejezésekor tartott sajtóértekezletén Gyurcsány Ferenc miniszterelnök. Az Európai Unió megindult a megfelelő irányba, egy közös energiapolitika kialakítása felé, s ebben nagy szerepe volt Magyarországnak, hiszen a benyújtott javaslat főként magyar és francia forrásokból táplálkozott – tette hozzá a miniszterelnök.
Az első olvasatra támaszkodik
Uniós diplomaták szerint lényegében lefutottnak tekinthető a zárónyilatkozat egyik, szolgáltatások szabadságáról szóló része körüli vita is, miután állításuk szerint a tagállamok „nagy többsége” immár elfogadja, hogy a szolgáltatási irányelv Európai Bizottság által a következő napokban átdolgozandó javaslata döntően az Európai Parlament február közepén elfogadott első olvasatára támaszkodjon. Elsősorban az új tagállamok ellenzik ezt az opciót, arra hivatkozva, hogy a Parlament szövegtervezete visszalépést jelent a jelenlegi helyzethez képest és nem nyitja meg a szükséges mértékben a határokon átnyúló szolgáltatások piacát. Ettől függetlenül nem lehet kizárni, hogy a parlamenti változattal nehezen megbékélő új tagországok pénteken még kísérletet tesznek a szöveg számukra kedvező irányú módosítására, amennyiben az osztrák elnökség a zárónyilatkozat véglegesítése során nem veszi figyelembe ellenvetéseiket.
