Emelkedtek a kötvényhozamok
Az állampapírok másodpiacán délelőtt főleg belföldi befektetők adták el az államkötvényeket, a rövidebb lejáratokon mintegy 10 bázisponttal emelkedett a benchmark a reggeli szintekhez képest, az 5 évnél hosszabb lejáratokon pedig 7 bázisponttal emelkedtek a hozamok. Délután a forint konszolidációjával együtt mintegy 5 bázisponttal mentek lejjebb a hozamok. A hároméves államkötvény referenciahozama 7,30 százalék, a tízévesé 7,21 százalék volt délután.
Varga a pénzügyi tárcát okolja
A Fidesz szerint a forint árfolyamgyengülése részben a „költségvetési titkolózás” miatt következett be. „Egyre világosabbá válik, hogy a költségvetési titkolózás, az adatok rejtegetése, az államháztartás helyzetéről szóló beszámolók elhalasztása egyre inkább súlyos következményekkel jár a lakosságra és a vállalkozókra egyaránt” – mondta Varga Mihály. Szavai szerint az elmúlt napok arról szóltak, hogy rekordméretű hiány alakult ki az államháztartásban, amit a magyar kormány nem hajlandó a választások előtt nyilvánosságra hozni. „A rossz költségvetéspolitika rossz gazdaságpolitika előtt jár, nyilván a választók majd erről április 9-én véleményt mondanak” – jegyezte meg a Fidesz alelnöke. Vélekedése szerint fontos lenne, hogy a kormány sürgősen lépéseket tegyen a hitelesség, a bizalom visszaszerzésére a devizahitelben eladósodott emberek érdekében.
Utalt arra, hogy több százezer magánszemély, illetve vállalkozó vett fel lakásra, autóra vagy vállalkozásfejlesztésére deviza alapú kölcsönt. Azonban nem csak ők, hanem az ország minden polgára vesztese lesz az árfolyamcsökkenésnek, hiszen emiatt a magyar államadósságot csak jóval drágábban lehet majd finanszírozni – jelezte Varga Mihály.
Az Európai központi Bank a jelenlegi 2,5 százalékos szinten hagyta csütörtöki kamatdöntő tanácskozásán az irányadó kamatokat, ami megfelelt a szakértői várakozásoknak. Ami a májusi kilátásokat illeti, a Reuters által megkérdezett szakértők többsége azt várja, hogy a bank majd májusban drágít – 2,75 százalékra emeli a hitelek árát- , amit különben a piac már teljes mértékben beárazott. Az eurózónában a márciusi feldolgozóipari tevékenység öt éve óta nem volt ennyire erőteljes, javult a német üzleti bizalom is, ami erősíti a szakértők májusi kamatemelési várakozását. A dollár/euró árfolyam azonnal reagált Trichet megjegyzésére: a dollár a nap elején még 1,23 dollár fölött járó euróval szemben határozottan erősödni kezdett, ennek mértéke hamarosan fél százalékot ért el, az euró a döntés után nem sokkal már 1,2232 dolláron volt. Ebből következtetnek többen arra, hogy az EKB a hitelszigorítási pályán marad, határozott jelzést azonban aligha fog adni a május után várható lépéseiről. Ennek főként az az oka, hogy az eurózónában a háztartási kiadások – amelyek a nemzeti termék növekedéséhez 57 százalékban járulnak hozzá – változatlanul gyengék, a bank tehát majd csak a hazai kereslet alakulására vonatkozó adatok ismeretében hozhat döntést.
Az érdeklődés emiatt inkább az esetleg májusi drágítás és a még későbbi hitelszigorítások mértéke iránt mutatkozik. Az EKB elnöke, Jean-Claude Trichet többször hangsúlyozta a közelmúltban, hogy a márciusi negyed százalékpontos drágítás után a bank nem tervez a Federal Reserve-hez hasonlóan folyamatos kamatemeléseket.
Gyengült az euró
A kamatdöntés bejelentése után csütörtökön Trichet az esetleges májusi kamatemelést firtató kérdéseket azzal hárította el, hogy az nem tükrözi az EKB tanácsában lévő „hangulatot”. Ezzel mintegy júniusra tolta ki a kamatokkal kapcsolatos újabb változtatás lehetséges időpontját – írták a jelentésekben.
Az eurózóna gazdaságának növekedési üteme 2 százalék körül mozog, a kamatszint viszont alig haladja meg az infláció ütemét. Az EKB ezt a túlságosan alacsony kamatszintet nem érzi megfelelőnek és „az inflációs várakozások felerősödésének kockázatát” is el akarja kerülni, ahogyan arra a bank kormányzótanácsának egyik tagja utalt.
28 havi mélypontról tért vissza a forint
A forint csütörtökön délelőtt együtt gyengült a feltörekvő piacok a valutáival, az Európai Központi Bank(EKB) kamatdöntésének kihirdetése után viszont velük együtt erősödött.
Az euróval a nap folyamán 267,10-269,50 forintos széles sávban kereskedtek, a fél négy tájban jegyzett 266,75/80 forintos árfolyam már csak alig több, egy forinttal volt magasabban a szerdai 265,40/50 forintnál. A forint 47 bázisponttal 5,52 százalékra gyengült a plusz-mínusz 15 százalékos ingadozási sáv erős oldalán.
A dollárral reggel 217,25/45 forinton, délután 218,00/20 forinton kereskedtek, két forinttal a szerdai 216,06/22 forint felett.
Hektikus kereskedés volt délelőtt
A kereskedők szerint főleg délelőtt volt nagy forgalmú, hektikus kereskedés a bankközi devizapiacon, a forint utoljára 2003 december elején volt olyan gyenge, mint a fél 11 óra tájban jegyzett 269,50 forintos euró kurzus.
Szakemberek szerint a forintnak nem tettek ugyan jót Járai Zsigmond jegybankelnök szerdai és csütörtöki média-nyilatkozatai, de Jean-Claude Trichet, az Európai Központi Bank elnöke az euró övezeti kamatdöntés után tett nyilatkozata felsegítette a forintot, s vele együtt a feltörekvő piaci valutákat.
Járai Zsigmond kifejtette, hogy a 265 euró/forintnál erősebb euróárfolyam már veszélyeztetné az inflációs cél tarthatóságát. „A piac beárazta a kamatemelést a következő időszakra, de hogy mi történik, az a gazdaságpolitikai változásoktól függ” – idézte az MNB elnökét a Reuters.
Az EKB nem emelte az irányadó kamatot és Trichet szavaiból, hogy az euróövezetben a vártnál kedvezőbben alakul az infláció, a piacok arra következtettek, hogy az EKB júniusig aligha drágítja a hitelt. Ezért azonnal megindult a már beárazott 25 bázispontos euróövezeti kamatemelés visszaárazása.
Összességében a piac minden szegmensében hatalmas pénzek cseréltek gazdát, kihasználva a nagy ingadozások adta lehetőségeket, hektikusan ingadoztak a feltörekvő valuták is.
