Hétfőn 0,9 százalékkal 12,71 fontra esett a londoni értéktőzsdét üzemeltető London Stock Exchange Group Plc. (LSE) részvénye a londoni tőzsdén, a szombati bejelentés után. Az amerikaiak utolsó ajánlata november 20-án részvényenként 12,43, összesen 2,7 milliárd fontról szólt.
Az utolsó ajánlati időszakban az LSE részvényeinek mindössze 0,41 százalékára érkezett elfogadás. A 35 éve alakult Nasdaq – amelyet annak idején az amerikai értékforgalmazók szövetsége hozott létre a New York-i részvénytőzsde (NYSE) olcsóbb, elektronikus riválisaként – tavaly tavasszal 25,1 százalékot megvett a londoni tőzsdét üzemeltető cégből a londoni tőzsdén, és ehhez november közepén még hozzávásárolt, így a közvetlen piaci bevásárlással szerzett részét 28,75 százalékra emeltre. A szombatig megszerzett, összesen 29,16 százalékos részesedés messze kevesebb, mint amennyit – több mint 50 százalékot – a Nasdaq az ajánlata kötelezővé válásának feltételéül szabott.
Óriási fúzió hiúsult meg
Ha sikerült volna, a Nasdaq-LSE együttes a második transzatlanti – és a világon nagyságra is második – tőzsdetársaság lett volna. A világ első számú platformjának a most zajló NYSE-Euronext egyesülés ígérkezik, összesen 27 billió dolláros tőkeértékű jegyzett céggel.
A brit szabályok szerint a Nasdaq egy éven belül nem tehet újabb közvetlen ajánlatot az LSE-re. A piacon most azt latolgatják, hogy a Nasdaq esetleg eladja a meglévő LSE-részesedését, amelyet egy év alatt részvényenként átlagosan 11 fontért vásárolt össze.
Az LSE vezetősége már december 19-én hivatalosan elutasította a New York-i Nasdaq ellenséges felvásárlási ajánlatát, és igyekezett sok pénzzel erre rábírni az LSE részvényeseit is. A részvényeseknek jó előre legalább 18 pennys osztalékot ígértek a mostani, márciussal záruló pénzügyi évről, legalább 50 százalékkal többet az előzőnél. Megismételték, hogy a Nasdaq ajánlatát súlyosan elégtelennek tartják.
London kemény dió
A Nasdaq már másodszorra próbálkozott, tavaly márciusban az LSE egyszer már elutasította az akkor 4,2 milliárd dolláros ajánlatot is. Az egyesüléssel a világ egyik vezető részvénypiaca jött volna létre, több mint 6400 bejegyzett, összesen 11,8 billió dolláros piaci tőkeértékű céggel, napi 7,4 milliárd részvényes forgalommal, napi 75,6 milliárd dolláros értékpapír-kereskedelmi értékkel.
A legnagyobb európai értékpapírpiacot, a londoni értéktőzsdét üzemeltető társaság eddig egymás után utasította vissza konkurensei felvásárlási, társulási ajánlatait, és a jelek szerint részvényeseinek többsége is ragaszkodik a céghez, eddig ellenséges ajánlatokkal sem ért el sikert senki.
Korábban a brit ICAP piacszervező cég tárgyalt az LSE-vel, de szeptemberben közölték, hogy eredménytelenül. Az elmúlt években a frankfurti Deutsche Börse AG, a nyugat-európai Euronext SA és a svéd OMX tőzsdeüzemeltető is szemet vetett az LSE-re, de hiába.
Az LSE részvényeseinek eddigi hűségét igencsak megjutalmazta, hogy a társaság részvényei tavaly őszig 103 százalékkal, az utóbbi két évben 216 százalékkal drágultak, ám november közepén nagyot estek, közel 10 százalékot vesztettek, miután híre ment, hogy a világ legnagyobb befektetési bankjai saját részvénykereskedelmi platform létrehozását tervezik a legnagyobb európai vállalatok papírjainak forgalmazására. Sajtóértesülések szerint az új részvénykereskedelmi céget főrészvényesként a Citigroup, a Crédit Suisse, a Deutsche Bank, a Goldman Sachs, a Merrill Lynch, a Morgan Stanley és a UBS hozná létre, külön igazgatótanáccsal és igazgatókkal.
