Március 1-jétől az OTP Bank ügyfeleinek nem kell fizetniük azért, ha csoportos beszedési megbízás útján egyenlítik ki közüzemi számláikat a Díjbeszedő Holding Zrt. felé. A költségeket a kliensek helyett felesben állja a bank és a szolgáltató. Az utóbbi két év alatt az OTP és vagy kétszáz szolgáltató – köztük a Démász, a Komtávhő, a Pécsi Vízmű, valamint jó néhány önkormányzat – hasonló tartalmú szerződést kötött, és a konkurens bankok körében is több ilyen megállapodás született. E lépéseket nem egyszerűen a szokásos ügyfélcsábítás motiválja, ez esetben egy testes piaci szegmensért, a számláikat emberemlékezet óta sárga csekken befizetőkért folyik a bankok küzdelme.
PASSZÍV ÜGYFELEK. Potenciálisan hatalmas ügyfélkörről van szó. E népes táborba tartoznak mindazok, akik eddig még soha nem lépték át pénzintézet küszöbét – ez a lakosságnak csaknem a fele -, de szép számmal akadnak olyanok is, akik banki ügyfelek ugyan, de passzívak. Ők, noha van folyószámlájuk, mégsem választják a banki átutalás kényelmét, rezsiszámláikat inkább a Magyar Posta közreműködésével egyenlítik ki. Az állami tulajdonú pénzügyi szolgáltató nemrég végzett közvélemény-kutatása szerint a hazai háztartások kétharmada még mindig ragaszkodik a csekkes számlakiegyenlítéshez – a cég adatai szerint tavaly mintegy 280 millió ilyen befizetés történt a postahivatalokban országszerte. Most esély mutatkozik arra, hogy a pénzintézetek által eddig el nem ért rétegből rövid időn belül többszázezer, akár több millió ember jövedelme kerüljön bankszámlára, s egyúttal – ha lehetőségeikkel ügyesen sáfárkodnak a hazai bankok – a sárga csekkek helyébe legalább részben a banki átutalások lépjenek.
Ehhez – áttételesen – a bankok kormányzati oldalról is segítséget kapnak. Ismeretes, hogy a múlt év végén a miniszterelnök felkérésére tanulmány készült a hazai lakossági bankszolgáltatásokról, s a helyzetértékelésből fakadó javaslatok között szerepel az állami kifizetések banki csatornára terelése is. Mindenekelőtt annak a mintegy 2,4 millió öregségi nyugdíjnak és közel félmillió rokkantnyugdíjnak a célba juttatásáról van szó, amely összegeket eddig a postások vitték házhoz – látszólag ingyen. Konkrét intézkedések ugyan még nincsenek, ám jelzés értékű, hogy a bankbizottsági jelentést megtárgyaló pénzügyi szakmai szervezetek – a Magyar Bankszövetség, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete -, valamint a Gazdasági Versenyhivatal képviselői megállapodtak a miniszterelnökkel a részletes javaslatok kidolgozásáról. Hogy mekkora falatot is jelent e közel 3 millió potenciális banki ügyfél, azt jól érzékelteti, hogy jelenleg például a piacvezető OTP 3,12 millió lakossági folyószámlát vezet (ezek feléhez kapcsolódik csoportos beszedési megbízás), a dobogó második fokán álló Erste Bank 700 ezret, a harmadik helyezett K&H pedig 610 ezret. Egy ilyen új ügyfélszegmens rövidtávon akkora robbanást ugyan nem ígér a bankszektorban, mint anno a lakáshitel-boom, ám e csoport megnyerésével a sokáig bevehetetlennek tűnő kevéssé tehetős rétegeknél is gyökeret verhetnek a banki szolgáltatások.
A kormányzati oldal anyagi érdekeltsége is egyértelmű. A Magyar Postánál is elismerték, hogy a nyugdíjak banki átutalása az állam számára jóval olcsóbb lenne, mint a mostani talpalós megoldás finanszírozása. Információink szerint a közel 3 millió nyugdíj harmadát fizetik átutalással, kéthatrmadát pedig a Posta kézbesíti. Tavaly ez utóbbi szolgáltatásért a Nyugdíbiztosítási Alap 5,56 milliárd forintot – utalványonként 230 forintot – fizetett, amelynek legalább 80 százalékát meg lehetne spórolni a járandóságok bankszámlára utalásával. Igaz ez még 50 forintos átutalási díj mellett is, pedig az már meglehetősen magasnak tűnik egy olyan komoly ügyfél esetében, mint a magyar állam, illetve a nyugdíjfolyósító. A bankok és a költségvetés mellett további nyertesei lehetnének e pénzügyi kultúraváltásnak azok a szolgáltatók is, amelyek bevételeik tekintélyes hányadát kapják ma postai csekken. Ennek költségeit ugyanis maguk állják: a csekk nyomtatási díján felül a Magyar Postának minden egyes csekk után kifizetik a rajta szereplő összeg 3,36 ezrelékét, és további 62-82 forintot bizonylati díjként, attól függően, hogy a nyomtatvány kitöltésével és az adatszolgáltatással mennyi dolguk akad még. Ma a csekkenkénti teljes költség átlagosan nagyjából 100 forintra rúg.
Kérdéses ugyanakkor, hogy a nyugdíjasok jellemzően alacsony jövedelmű rétege is úgy érzi-e majd, hogy jól jár, ha a bankolás útjára lép. Ma ugyanis egyértelműen az a látszat, hogy a sárga csekk ingyenes számukra, ezzel szemben a banki költségek havonta 1-2 ezer forintot biztosan felemésztenek, ha a banknak nincs megállapodása az adott szolgáltatókkal az „ingyenes” átutalásról. Jelenleg ugyanis alig akad a banki palettán az alacsony jövedelműekre szabott termék (lásd táblázatunkat).
ÁLLAMI PARANCSSZÓ. „A szerényebb jövedelműek még mindig készpénz-centrikusak. Szerencsésebb, lenne, ha állami parancsszó helyett a pénzügyi kultúra önfejlődése hozná meg a pénzhasználati szokások átalakulását” – mondja egy névtelenséget kérő pénzügyi szakértő. Az erőltetett ütemű átalakításnak mindazonáltal a Magyar Posta lehet a legnagyobb vesztese. Noha a társaságnál nem kívántak nyilatkozni a sárga csekknek köszönhető profit nagyságáról, piaci vélekedések szerint a posta nyereségessége foroghat kockán, ha léket kap e tevékenysége. Megakadna az elmúlt tíz esztendő növekedési folyamata, amikor gomba módjára szaporodtak a különféle szolgáltató cégek, és a sárga csekkek forgalma megkétszereződött. Ráadásul e tekintetben a posta tulajdonosaként ellenérdekelt ugyanaz az állam, amely a nyugdíjelosztást banki csatornába terelné.
Noha a bankbizottsági jelentés kapcsán a pénzintézetek képviselői lelkesen nyilatkoztak az olcsó alapszámla meghonosításáról, a részletek egyelőre váratnak magukra. A lapunk által megkérdezett vezető lakossági bankok még mérlegelik, hogy mennyit tudnak lefaragni díjaikból. „A Raiffeisen Alapszámla tapasztalataiból kiindulva igen széles réteget lehetne megcélozni a banki alapszámlával” – adtak hangot bizakodásuknak az osztrák tulajdonú pénzintézetnél is, ám egyelőre itt szintén az elemzések, vizsgálatok időszakát élik. Hasonló típusú dilemmákkal küzdhet ugyanakkor a Magyar Posta is, amely viszont két éve felvette a kesztyűt a bankokkal, amikor bevezette az úgynevezett postai folyószámlát. Eddig 110 ezer ilyen számlát nyitottak náluk, amelyről a sárgacsekk-befizetés ingyenes, az átutalás pedig a bankokhoz hasonlóan 50 forint darabonként. A postának nincs illúziója afelől, hogy hosszabb távon elhal a sárgacsekk, ám az így elvesző ügyfeleit e számlával megpróbálja megtartani, illetve visszaszerezni.
 |
Kevés kedvezmény az átutalásra
Biztosítási díjbevételének mintegy 40 százalékát kapta banki átutalással, 60 százalékát pedig sárga csekkes befizetés útján a vezető hazai biztosítótársaság, az Allianz Hungária a múlt évben. Míg az utalások fogadása nem ró költségeket a társaságra, addig a csekkes számla előállítását és a díj beszedését 2006-ban nagyjából 460 millió forintja bánta. E pénzügyi tehertől a biztosító láthatóan szívesen megszabadulna. Noha a díjban, vagy árban valahol a sárga csekkek költségét is az ügyfelek fizetik meg, mégsem túl gyakori manapság, hogy az átutalással fizetők – egyébként jogosnak tűnő – díjengedményt kapjanak szolgáltatójuktól.
A biztosítási szektor több szereplője a ritka kivételek közé tartozik, közöttük is úttörő szerepet játszik az Allianz, amely a nála kötött kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás díjából 5 százalékos kedvezményt ad ügyfelének, ha az a csoportos díjlehívást választja. Az elmúlt hat évben egyébként a társaság csaknem valamennyi lakossági termékére kiterjesztette e megoldást. Az Allianz Bankkal együttműködve pedig még tovább finomították a kedvezmények rendszerét.
Az Elektromos Művek is régebb óta akciózik: felkínált már sorsolásra milliós értékű külföldi utat, százezres értékű házimozi rendszereket, HiFi berendezéseket azok körében, akik áttérnek a banki csoportos díjbeszedésre, vagy éppen vissza lehetett nyerni nála a legutóbbi villanyszámla értékét. Mindazonáltal az Elműnél nem a költségtakarékosság az elsődleges szempont. „E kampányokat az motiválta, hogy a csoportos beszedési megbízással érkező bevételek tervezhetők, így stabilabbá teszik gazdálkodásunkat” – mondta lapunknak Boross Norbert igazgató. |
|
|
|
|
