Mi a pálya?

Jó alkalom lesz az útépítő cégek lobbierejének tesztelésére az Állami Autópálya Kezelő (ÁAK) Zrt. 2007-re időzített privatizációja. Az 530 kilométernyi sztrádát és 130 kilométernyi autóutat üzemeltető társaságnak akár a többségi részvénycsomagja is magánkézbe kerülhet a közlekedési tárca szándéka szerint. A magánosítás részletei ugyan még nem ismertek, a kérők azonban már sorban állnak.

Sztráda-karbantartás. Vonzó feladatok. Fotó: Kovács Tamás, MTI

A nagy útépítők szívesen megszereznék a társaság ellenőrzését, a fenntartási munkálatok ugyanis folyamatos piacot biztosítanának számukra. Az ÁAK hagyományosan forrásainak egyharmadát költi fenntartási munkákra, 2006-ban például 9 milliárd forintot fordított erre. „A hazai útépítő társaságok számára mindenképp vonzó lehet a tulajdonszerzés, mert rálátást biztosítana a fejlesztési és fenntartási pályázatokra, időben és jobban fel tudnának készülni” – ismeri el Mechler Zoltán, a Viadom Zrt. vezérigazgatója, aki ugyanakkor attól tart, hogy az ÁAK-t valamelyik nagy multinacionális csoport szerzi majd meg a magyar befektetők elől. Az egyik legnagyobb külföldi versenytárs, a Strabag azonban egyelőre nem mutat érdeklődést. Ehhez Fényi Tibor, a Strabag Hungária kommunikációs vezetője annyit tesz hozzá, hogy bármilyen ilyen ügyben egyébként is Bécsben születhetne döntés, nem Budapesten.

EGYEZKEDÉS. A pénzügyi és a közlekedési tárca egyelőre nem jutott megegyezésre, hogy milyen formában magánosítsák az autópálya-kezelőt. Az útépítők közül többen is a pályáztatás mellett érvelnek. A Viadom első embere azonban ebben a kérdésben tőzsdepárti. Mechler Zoltán szerint ugyanis ez átlátható, s a lehetséges befektetők, így a konkurens útépítő cégek is azonos feltételekkel indulhatnak. A tőkeemeléses, tőzsdei privatizációt szorgalmazók szerint ezzel a megoldással minimálisra csökkenthető az esetleges politikai beavatkozás, vagy akár csak nyomásgyakorlás lehetősége, ilyenformán pedig kizárható a magyarországi pályázatokat hagyományosan kísérő hosszas jogorvoslati procedúra.

Az ÁAK vezérigazgatója még tovább megy ennél. „Jó volna, ha a Budapesti Értéktőzsdén hazai kisbefektetők is lehetőséget kapnának, hogy vásároljanak az ÁAK papírjaiból” – mondja Nagy Attila. Szerinte, ha sok pénzre van szükség a költségvetési célok teljesüléséhez, akkor a céget a lehető legátláthatóbb módon kell privatizálni. Úgy véli, a magánosítás sikerére nézvést mindenképp pozitív előjelnek tekinthető a korábban tervezett, de később visszavont autópálya-kötvények iránti komoly külföldi érdeklődés. Az ÁAK-papírok vonzóak lehetnek azoknak a befektetőknek, akik annak idején fantáziát láttak a kötvényvásárlásban. (Emlékezetes, hogy a kormányzat korábban nemzetközi kötvénykibocsátásból teremtette volna elő a gyorsforgalmi úthálózat bővítésének forrását. Első körben 1,2 milliárd euró értékű kötvényt vittek volna piacra, de ezt a megoldást brüsszeli nyomásra elvetették. Az Eurostat ugyanis úgy ítélte meg, hogy a kötvénykibocsátás révén bevont külső forrás növeli az államadósságot, s emiatt a kormányzat célszerűbbnek látta hitelből építkezni.)

A gazdasági és közlekedési miniszter még a kötvénykibocsátás kapcsán, egy évvel ezelőtt úgy nyilatkozott, hogy legalább 30 milliárd forintos állami bevételre számít az autópálya-kezelő 20-40 százalékos csomagjának értékesítéséből. Ezt a pénzt a hírek szerint Kóka János nem további pályaépítésre, hanem a meglévők forgalomirányító, illetve utastájékoztató berendezéseinek fejlesztésére fordítaná. A várt bevétel eléréséhez azonban szükség van arra, hogy a társaság hosszú távú megbízást kapjon a gyorsforgalmi utak üzemeltetésére, és a díjszedésre vonatkozó felhatalmazását is meghosszabbítsák. Az autópálya-kötvényhez kapcsolódóan 75 éves üzemeltetési szerződést készült kötni az állam az ÁAK-val, most a privatizáció előkészítéseként 20-25 éves megállapodásról lehet szó, és legalább ugyanennyi időre kapna megbízást a cég a díjszedésre is. A jelenlegi üzemeltetési szerződés 2007 végén jár le, a díjszedési megbízás pedig 2006 végén már le is járt.

Ez utóbbi megújítása egyben azt is jelentené, hogy az ÁAK szerephez jut a tervek szerint 2008-tól fokozatosan bevezetendő elektronikus díjszedési rendszerben. A részvétel azért is kézenfekvőnek látszik, mert az ÁAK rendelkezik a szükséges infrastruktúrával, és a mai ellenőrzési szisztéma egy az egyben átültethető az újba. A használattal arányos elektronikus díjszedés az első körben csak a teherautósokat érinti majd, nekik várhatóan 2008-től már így kell fizetniük, ami a ritkábban közlekedőknek olcsóbb is lehet, de a rendszeres fuvarozók számára a jelenlegi díjakhoz képest akár húszszoros is lehet az áremelkedés. A személygépkocsikra 2011-ig a mai matricás megoldás marad érvényben. Az ÁAK-részvény azonban szakértők szerint a díjszedési megbízás nélkül is vonzó lehet a befektetők számára, hiszen a társaság valamennyi tevékenysége nyereséges.