Le kellene csukni fél tucat híres embert adócsalás miatt, ez kapásból hatna az adófizetési morálra – mondta Duronelly Péter, a Budapest Alapkezelő igazgatója a feketegazdaság elleni kormányzati fellépés hatásait firtató kérdésünkre. Ha nem is ennyire szemléletesen, de hasonló szellemben áll a kormány is a kérdéshez. A pénzügyminiszter szerint átfogó adóreformra egyelőre nincs lehetőség (Figyelő, 2007/27. szám), ám a fekete- és a szürkegazdaságból az ellenőrzés szigorával pluszbevétel fehéríthető ki. Az idén 50 milliárdra számít ebből a forrásból a Pénzügyminisztérium (PM). Szigorúbb ellenőrzések, következetesebb szankciók szerepelnek a kabinet tervei között. Az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal (APEH) többletlehetőségeket, így például plusz 2 ezer embert kap. Számlaadási kötelezettség elmulasztásáért kapásból a maximális – magánszemélynél 100 ezer, cégeknél 200 ezer forintos – bírság ketyeg.
KIFACSARÁS. Mindennek lehetnek rövid távú eredményei. „A jelenlegi adórendszerből még ki lehet facsarni párszáz milliárdot az adóellenőrzés szigorításával, de ettől önmagában véve a rendszer nem lesz jó” – vélekedik Forián Szabó Gergely, a Pioneer Alapkezelő vezető elemzője. A gazdaság későbbi növekedése szempontjából a közgazdász szerint az lenne a szerencsés, ha levegőhöz jutnának azok a területek, ahol jelenleg erős a túladóztatás. Így például a munkajövedelmek további terhelése helyett célszerűbb lenne inkább a vagyont és a fogyasztást adóztatni.
Mások szerint ma Magyarországon általában is túl nagyok a közterhek, indokolatlanul magas – a közép- és kelet-európai országok közül GDP-arányosan az egyik legmagasabb – az adóelvonás, s így a kísértés is az adóelkerülésre. Az adóhatóság ezzel szemben úgy érvel, hogy a magyar népességhez viszonyítva alacsony az adózók aránya, s ezért kénytelen a kevés adózó túl nagy terhet viselni. „Ez hosszú távon fenntarthatatlan, a terhelést csökkenteni kell” – mutat rá Rencz Botond, az Ernst and Young adópartnere.
A lapunk által megkérdezett szakértők mindenekelőtt az adórendszer egyszerűsítésében és a terhek mérséklésében, szétterítésében látják a feketegazdaság elleni küzdelem leghatékonyabb eszközét. Az adócsökkentés azonban kockázatos dolog; a kormány azért hezitál, mert nem biztos benne, hogy a költségvetés egy könnyítést követően hozzájutna-e korábbi bevételeihez. „Ez nem a biztosítási szakma, ahol garantálják a bevételt” – igazolja vissza az aggályokat Rencz Botond. Ám hozzáteszi: az adóhatóság beszedési hatékonyságát, határozottságát és fellépését javítani kellene. Érdemes lenne átgondolni és más országok gyakorlatával összevetni azt is, hogy az APEH milyen módon juthat hozzá az egyes információcsoportokhoz.
Első látásra a bevételi kockázatokat mérsékelné a Versenyképességi Tanács ülésén feldobott javaslat, amely szerint az áfakulcs 20-ról 22 százalékra emelése ellentételezné a béreket terhelő járulékok csökkentését. „Ezzel nem az a fő baj, hogy most nem lehetne emelni; korábban nem kellett volna 25 százalékról lemenni, majd a 15-ről fölmenni ismét” – reagál az ötletre Kerekes Anikó, a Magyar Adótanácsadók és Könyvviteli Szolgáltatók Országos Szövetségének alelnöke, utalva arra, hogy rövid távú politikai érdekek mentén nem célszerű az adórendszerrel játszadozni. Arról nem is beszélve, hogy az áfakulcs növelését általános adóemelésként élnék meg az emberek, s ráadásul egy ilyen lépés a bérterheken kívül mást is érintene. Nem annyira egyszerű tehát a két tehertípus közötti cserebere.
FENYÍTÉS. Kétségtelen, hogy a kis- és középvállalkozói szektornak szüksége lenne a járulékcsökkentésre; ezzel a járulékszinttel aligha indulhat valódi fehéredésnek a gazdaság. Ám Kerekes Anikó szerint a terhek mérséklése nehezen képzelhető el az adómorál megjavulásáig, ehhez pedig jelenleg a fenyegetettség érzése tűnik a leghatékonyabb eszköznek.
Erre jó példa, hogy a PM adatai szerint a minimum járulékalap bevezetése nyomán a korábbinál 110 ezerrel több munkavállaló vallott be 130 ezer forintos havi jövedelmet. Valószínűleg hasonló hatást váltott ki az az intézkedés is, amely szerint az egészségügyi járulékot nem fizetők csak korlátozottan, vagy egyáltalán nem kapnak ellátást. Ugyanígy, az ellenőrzöttség tudata rákényszerítheti a nem fizetőket arra, hogy adózzanak. Igaz, Kerekes Anikó szerint hosszabb távon ez önmagában nem oldja meg a kifehérítés problémáját, pontosan a magas adóterhek miatt. „Az adómorál javulásának rövid távon kell bekövetkeznie; ha a változás 5 évnél is tovább tart, abba belehal a gazdaság” – szab határt a lehetőségeknek az adószakértő.
