Mi a helyes eljárás, ha a guruló labdát a játéktéren felkapja egy róka, elszalad vele, és egy másik helyen leteszi? – egy golfozónak erre a kérdésre is tudnia kell a választ. Golfozni ugyanis „csak úgy” nem lehet: a pályára lépéshez elméleti és gyakorlati vizsgát kell tenni, amelyen a fenti kérdés is szerepel. A golfpályán 100-150 kilométeres óránkénti sebességgel röpködő labdák nagyot ütnek, továbbá szigorú az etikett, és a gyep is nagyon drága ahhoz, hogy egy képzetlen újonc ütője állandóan felszántsa. Ezért a pályatulajdonosok okkal kérik a „jogosítvány” megszerzését. A magyarok azonban egyelőre nem tolonganak a tanfolyamokon, és golfos körökben megoszlanak a vélemények arról, hogy a jövőben megváltozhat-e ez a helyzet.
Pesszimista véleményével Alois Windbrechtinger, a Pannonia Golf & Country Club tulajdonosa például alaposan meglepte a szakmai közönséget a KPMG nemzetközi tanácsadó cég nemrég rendezett konferenciáján. „Nincs ebben semmi különös. A golf nem tartozik a nemzeti sportok közé Magyarországon, ezért nem is várható, hogy a magyarokat tömegesen vonzza” – mondta az osztrák befektető. Lemaradásunk elsősorban abból adódik, hogy a második világháború után a golféletet a szocialista erkölccsel összeegyeztethetetlennek bélyegezték, a rendszerváltás után pedig csak lassan indultak el a pályafejlesztések. A keleti blokkon belül csak Csehországban maradhatott fenn a sport, ezért lehet a régió vezetője 68 pályával, és több mint 23 ezer játékossal.
NEMKÍVÁNATOS SPORT. Miben különböztek a csehek a szovjet érdekszféra többi tagjától? Nos, az ország területén már az Osztrák-Magyar Monarchia idején több golfpálya létesült, közülük az első 1904-ben Karlsbadban (Karlovy Vary). A helyszínválasztás nagyon is érthető: a pályatulajdonosok akkoriban döntően a cseh fürdővárosok német és osztrák úri turistáira koncentráltak. A második világháború idején már 4-5 pálya volt Csehszlovákia cseh oldalán. A kommunista hatalomátvétel után a golfot persze Prága is „nemkívánatos” sportnak bélyegezte, betiltani valamiért mégsem sikerült, csupán visszaszorítani. A pályákat állami – illetve részben vállalati – tulajdonban megtartották, és ha nagyon kevesen is, de játszottak rajtuk. A szocialista rendszer puhulásával aztán a hetvenes-nyolcvanas évektől már ismét egyre többen fogtak ütőt a kezükbe. Majd ezekre a hagyományokra épülve a rendszerváltás után az időközben ismét önállóvá lett Csehországban nagyon gyorsan újraéledt a golfélet. Szlovákiában értelemszerűen nem, hiszen a golfnak ott nem volt múltja – ahogyan Magyarországon sincs -, amihez visszatérhettek volna.
Alois Windbrechtinger mégis jó üzletet lát hazánkban, hiszen 1997-óta tartja fenn az ország sokak szerint legjobb minőségű pályáját Alcsútdoboz mellett, ahol a Habsburgok egyik XIX. századi családi kúriáját alakította át klubháznak. A legjobb magyar pályák elsősorban a külföldi golfozókra építik üzleti modelljüket. Így például az 1991-ben megnyitott bükfürdői pálya is döntően abból profitál, hogy ott eleve rengeteg turista fordul meg. Ha pedig már ott vannak, akár egy golfparti is érdekelheti őket.
Az alcsúti klub a Budapestre érkezőkre, illetve a fővárosban élő külföldi üzletemberekre támaszkodik. Ám ott még korántsem tart az ország, hogy a golfturisták kiemelt célpontja legyen. Akik nálunk golfoznak, azok többnyire nem kifejezetten ezért jönnek ide, számukra a zöld sport inkább csak kiegészítő vonzerő. Sokak szerint a jövőben is a külföldiek adják majd a pénzes játékosok java részét, de nagy szükség lenne arra, hogy az „igazi” golfturistákat is ide lehessen csábítani.
GOLFVÍRUS. „Amikor a hetvenes évek elején először golfoztam Portugáliában, még csak egyetlen pálya üzemelt, és épülőben volt egy másik. Ma már százával vannak, és még mindig újabbak épülnek” – mondja Christy O’Connor, neves ír versenyző, a Bicske mellett jövőre nyíló pálya tervezője. A párhuzam azért jó, mert a portugálok ma sem nagy golfozók, de az országba áramló golfturistákból nagyot „kaszálnak”. Svédország sem volt sehol a golfvilágban 25 éve, ma azonban 430 golfpálya található náluk. Igaz, a svédeket meg is fertőzte a golfvírus: az ország 9 millió lakosa közül már több mint félmillió játszik. Persze nem csak otthon; többek között a svédek is előszeretettel ütik a labdát – és költik a pénzüket – a mediterrán térség napos országaiban.
Magyarország számára inkább a portugál út lehet járható. A felmérések ugyanis feketén-fehéren bebizonyították, hogy az alacsonyabb vásárlóerővel rendelkező országokban a játék nem tud igazán teret nyerni. Ez azt a közvélekedést támasztja alá, miszerint a golf drága elitsport, amelyet csak a gazdagok tudnak megfizetni. Ez nem is olyan nagy túlzás hazánk esetében, de a helyzet kezd változni. A golffejlesztéseknek ugyanis világszerte több iránya van. Az egyik a magas minőségű, 18 vagy több szakaszos pályák építésére és exkluzív, drága klubtagságra koncentrál, a másik viszont a kisebb, olcsóbb pályákra, vagy csupán gyakorlóhelyekre helyezi a hangsúlyt. Egy fejlett golfkultúrával rendelkező országban sok a tréningpálya, amely viszonylag olcsó, és akár a városokon belül is működhet. Így könnyen elérhetővé válik az érdeklődő, potenciális játékosok számára, miközben a rutinos golfozók is gyakran betérhetnek ide, egy-két óra alatt elütnek pár kosár labdát, vagy gyakorolják a lyukra gurítás technikáját – tulajdonképpen edzenek. A nagyobb és drágább, jellemzően vidéken lévő golfpályákra egy lelkes amatőr legfeljebb havonta 3-4-szer látogat el, ez az „igazi” játék, de mégis olyan, mint egy hétvégi kirándulás, sportos séta a zöldben.
A rendszerváltás után hazánk szűz területként indult a golfiparban, és érthető, hogy az első fejlesztések a vagyonosabb réteget, illetve a turistákat célozták meg. Egy nagy (standard) pálya ugyan sokkal nagyobb beruházást igényel, mint egy városi elütőhely, de az elérhető profit is magasabb, és a tagság is stabilabb. A piac azonban már kezd nyitni az olcsóbb pályák és a kevésbé vagyonos rétegek felé. Nagytétényben például néhány hete nyílt meg egy 9 szakaszos, gyakorlóhelyeket is kínáló, viszonylag olcsó létesítmény. A nyitónapon a klubház parkolójába szinte csak Lexus, Jaguar és Volvo fordult be, a tulajdonosok mégis arra számítanak, hogy a közönség összetétele a jövőben vegyes lesz.
ÜZLET-MENETEK. A golf és az üzlet Amerikában, illetve Nyugat-Európában teljesen összenőtt. Az Egyesült Államokban minden tizedik ember játszik, és aki boldogulni szeretne az üzleti életben, annak szinte kötelező szakszerűen markolni az ütőket. A befolyásos menedzserek számára mindennapos sport a golf, a pályán együtt játszanak a partnereikkel, és a klubházban gyakran köttetnek nagy üzletek. A golfozás üzleti sikerében kulcsszerepe van annak, hogy kiváló kapcsolatépítési lehetőségekkel kecsegtet. A pályákon egy csapatban (flight) egyszerre legfeljebb négyen játszhatnak, és a csapatok 10 percenként követhetik egymást, a kezdési időre mindig előre be kell jelentkezni. A szabályok szerint a 4 fős korláton belül az indulók nem utasíthatják vissza a közös játékot, ha ugyanarra az időpontra mások is bejelentkeznek. Ha tehát két-két, egymást addig nem ismerő menedzserpáros egy csapatba kerül, a következő 4-5 órát egymás mellett sétálva, egymással játszva, beszélgetve fogják eltölteni (mobilok kötelezően kikapcsolva), vagyis kizárt, hogy ne ismerjék meg egymást, és a végén ne cseréljenek névjegyet. Rossz nyelvek szerint egyébként a golfozás ugyanezen okoknak köszönhetően a szinglik paradicsoma is, különösen, ha a recepció kicsit rásegít, és olyan „véletlen időpontegyezések” jönnek létre, ahol dekoratív női játékosok mellé férfiak csapódhatnak…
A lapunknak nyilatkozó magyar golfozó menedzserek szerint az üzleti ismerkedés a hazai pályákon ritka, de ennek csak a golfozók csekély száma az oka. A magyar elit sokkal inkább vadászatokon üzletel. Kivételek persze akadnak. Vass Attilát, az Electrolux Lehel Kft. porszívógyárának igazgatóját például egy versenyen egy párba sorsolták egy műanyagfestéssel foglalkozó cég vezetőjével. „Másnap a beszerzési vezető figyelmébe ajánlottam az ígéretes társaságot, amellyel nem sokkal később üzletet is kötöttünk” – mondja a felsőgödi Pólus Palace golfklub tagja. Sugár András, a T-Mobile korábbi vezérigazgatója, a Magyar Golf Szövetség elnöke is úgy véli, hogy ma még inkább „ad hoc” jellegű a golf és az üzlet hazai kapcsolata. „Ebben a sportban is van egy sajátos baráti kör, mint például a teniszben, és elsősorban ezért, nem az üzlet miatt megyünk ki a pályára. Ugyanakkor a golfozás után a klubházban legurított sörök mellett szóba jöhet a biznisz is” – mondja Sugár.
Úgy tűnik tehát, hogy jelenleg golfpályát építeni nagyobb üzlet, mint játszani rajta. Itthon jelenleg csupán 6 olyan, 18 szakaszos pálya van, amely a nemzetközi igényeket is kielégíti, de legalább további 12 épül, vagy már a tervezőasztalon fekszik, és ebben még nincsenek benne a kevesebb szakasszal rendelkező beruházások, illetve a gyakorlópályák. Ez arról tanúskodik, hogy a befektetők a hazai golfélet fellendülésére számítanak, elsősorban abból az egyszerű tényből kiindulva, hogy egy uniós tagországban hosszabb távon egyszerűen nem maradhat ilyen szűk a játék szerelmeseinek a tábora, illetve ilyen alacsony a golfturizmus aránya. Emellett a KPMG egyik felméréséből az is kiderül, hogy Európa keleti felében feleakkora befektetéssel lehet egy-egy golfpályaszakaszt felépíteni, mint nyugaton, ám a használati díjak – és így az ebből származó bevételek – ugyanakkorák, sőt, magasabbak is lehetnek.
Fejlesztésekből ezért nincs is hiány, pedig általában legalább több tízmilliós, de inkább több százmilliós összegek terhelik a befektetők pénztárcáját. A golfpályának ugyanis nagy földterület kell, optimális esetben mintegy 100 hektár, és bár ez lehet akár a semmi közepén is, a jó megközelíthetőség nagyon fontos. Minél nevesebb szakember tervezi a pályát, annál vonzóbb a játékosoknak – de annál költségesebb is. A szintén nem olcsó területrendezés után körülbelül 10 ezer négyzetméter kiváló minőségű füvet kell telepíteni. Ehhez jön még a klubház, amelyben célszerű kisebb éttermet is nyitni. Ha nincs a közelben legalább egy nívós szálloda, akkor ennek a költségét is be kell építeni a tervbe, mert a golfozók nem fognak sátorozni a gyepen.
Barta András, az Aranypók Zrt. igazgatóságának elnöke. Szerinte a golf az igazi, mert abban a versenyzőnek önmagát kell legyőznie.
A fenntartási költségek is tetemesek. A pályát speciális gépekkel gondozzák, a vízszámla pedig az egeket ostromolja. Egy átlagos golfpályán legalább 20-25 alkalmazott foglalkozik csak a karbantartással. Őket egy speciális – és ezért jól fizetett -szakember, a „greenkeeper” irányítja. Csak egy jó greenkeeper képes kifogástalan füvet garantálni, és erre nagy szükség van, mert a golfozók könnyen libalegelőnek minősítik azt a szakaszt, ahol nem megfelelő a fű. A lyukak körül például csak 3-4 milliméter magas lehet a gyep, ezt a részt minden nap nyírják, és akárhányan taposnak rajta, mindig kitűnő állapotban kell maradnia.
TÍZSZERES INGATLANÁR. Mindent egybevetve, a beruházások megtérülési ideje legalább 10 év, de a drágább pályák esetében jóval több is lehet. A kockázat egyelőre viszonylag magas, Alois Windbrechtinger nem véletlenül hangsúlyozza, hogy az alcsúti pályát nem terheli hitel, arra célozva, hogy a jelentős törlesztési kötelezettséggel rendelkező terepek bajba kerülhetnek egy gyengébb turisztikai év miatt.
A golfozás mindemellett új lehetőségeket teremthet a kifulladóban lévő hazai ingatlanfejlesztési piac számára. Magyarországon is kezdik megtalálni a választ arra a kérdésre, hogyan lehetne pangó vidéki helyszíneken akár tízszeres négyzetméter áron értékesíteni házakat: golfpálya köré kell építeni a villákat. Jelenleg négy ilyen fejlesztés folyik: Csákberényben svéd,Sávolynál spanyol, Zalacsányban ír, Bicskén pedig izraeli befektetők közreműködésével, egyenként is 10-20 milliárd forintos értékben. A területszerzés ezekben az esetekben viszonylag könnyű, az önkormányzatok szívesen adnak el nyomott áron a puszta közepén lévő nagy földjeikből, hogy ott luxuslakópark és golfpálya épülhessen. Reményeik szerint a betelepülő vagyonos réteg fellendíti majd a környéket. Ezekben a néhány ezer fős, különálló, zárt rendszerű, igényes lakóparkokban – gyakorlatilag önálló falvakban – a vevők hajlandóak akár 30-40 millió forintot is fizetni azért, hogy a saját medencés villájuk ajtaján kilépve azonnal a golfklubjukban találják magukat.
Ahol aztán, ha játék közben a guruló labdájukat netán felkapná és odébb vinné egy róka, pontosan tudják a teendőjüket: az ütés érvénytelen, s a labdát büntetés nélkül újra kell ütni az eredeti helyéről.
Rabul ejtett menedzserek
SUGÁR ANDRÁS
● Hendikep száma: 36 ● Kedvenc pályája: mindegyik magyar pálya ● Havonta 2-szer játszik ● Már évek óta szeretett volna játszani, de csak mostanában lett ideje rá
A T-Mobile volt vezérigazgatója, a Magyar Golf Szövetség elnöke csak tavaly kezdte a játékot, de annyira elkapta a szenvedély, hogy Spanyolországban egy golfpálya köré épített villaparkban vásárolt magának ingatlant. Optimista a tekintetben, hogy a magyarok közül is többen fognak golfozni, nagyon ígéretesnek tartja, hogy fiatal hazai versenyzőink kiváló eredményeket érnek el a nemzetközi versenyeken.
BARTHA ANDRÁS
● Hendikep száma: 36 ● Kedvenc pályája: Alcsútdoboz a legprofibb, Hencse a legszebb ● Havonta 3-4-szer játszik ● Cégének egyik partnere szponzorált egy versenyt Németországban, amelyre meghívták, és úgy érezte, nem mehet el felkészületlenül; amikor megismerkedett a sporttal, azonnal a szenvedélyévé vált
Az Aranypók Zrt. igazgatóságának elnöke teniszezik és lovagol is, de szerinte a golf az igazi, mert abban a versenyzőnek önmagát kell legyőznie. Általában családi körben játszik, és ellátogat külföldi pályákra is.
VASS ATTILA
● Hendikep száma: 28 ● Kedvenc pályája: Alcsútdoboz a legjobb minőségű, Hencse a legszebb ● Hetente játszik ● Egy amerikai értékesítési konferencián választható délutáni szabad program volt a golf, ott „fertőződött meg”
Az Electrolux Lehel Kft. porszívógyárának igazgatója 2000 óta játszik, a felsőgödi Pólus Palace klub tagja. Kezdetben még hezitált, hogy befektet-e a drága felszerelésbe, de amikor egy svéd kollégája jutányos áron felajánlotta neki a használt szettjét, beadta a derekát. Azóta mindegyik magyar pályát végigjátszotta már.
GolfkódexAlapvetések
A JÁTÉK CÉLJA. A labdát minél kevesebb ütéssel kell bejuttatni a szakasz végén található lyukba úgy, hogy csak az ütővel lehet hozzáérni. Ennyi az egész. E borzasztóan egyszerű leírás nagyon bonyolult és sokszínű játékot takar, amelynek külön szakzsargonja, technikája és könyvtárnyi irodalma van.
A PÁLYA. Egy standard pálya 18 szakaszból áll, tehát összesen 18 kezdőpontról a hozzá tartozó 18 lyukba kell beletalálni. Nincs két egyforma pálya, de még ugyanannak a pályának a tulajdonságai is változnak az időjárás, az évszak és a napszak függvényében. A lyuk átmérője 10 centi. A szakaszok hossza 100 és 500 méter között változik, egy pálya teljesítéséhez 60-100 hektáros területen 5-7 kilométert kell megtenni. Ez legalább 3 órát vesz igénybe, de gyakran 5-6 óráig is eltarthat.
AZ ÜTŐK. A golfozók szerint két egyforma ütés sem kivitelezhető. Sokféle ütő létezik, de a játékos összesen 14 félét vihet magával, egy szakaszon belül általában majdnem minden ütést más ütővel kell elvégezni.
A LABDA. A játékszer 4,27 centiméter átmérőjű és 46 gramm súlyú, bemélyedései a légörvényekkel vívott csatájában segítik.
Pontozás
ELVÁRT ÜTÉSSZÁM. Minden szakasznak van egy „elvárt” ütésszáma, amelyet parnak neveznek és értéke 5, 4 vagy 3 lehet. A lyukra gurításra általában két lehetőséggel számolnak, ami azt jelenti, hogy egy par 3-as szakaszon már illene az első ütéssel a lyuk közeli, finoman nyírt területre ütni a labdát. A teljesítményt ehhez viszonyítják, ha tehát a játékos egy par 5-ös szakaszon 7 ütésből tereli lyukba a labdát, akkor a teljesítménye plusz 2 lesz.
EREDMÉNYSZÁMÍTÁS. A 18 szakaszos pályák döntő többsége par 72-es; a játékosok végső eredménye azt mutatja meg, hogy az hány ütéssel kevesebb vagy több, mint 72. Egy kezdő amatőr örülhet, ha 110 ütés, azaz plusz 38-as eredmény közelébe kerül.
PROFIK. Ahhoz, hogy egy tehetséges játékos megközelítse a nullás eredményt (scratch), általában többszázezer ütésnek kell a háta mögött lennie. Jó profi sportoló abból lehet, aki tartósan mínuszban tud játszani.
ÖNBEVALLÁS. Az amatőr golfban nincs bíró, a játékosok magukat pontozzák és a pálya teljesítése után leadják az eredményt. Csak önmagát csapja be, aki a golfcipőjével a lyukhoz közelebb rugdossa a labdát…
Etikett
ŐSI HAGYOMÁNYOK. Mackónadrágban és izompólóban sehol sem lehet játszani. A golf angol eredetű játék, és a pályák a több száz éves klubrendszer ősi hagyományai közül sokat őriznek.
SZABÁLYOZOTTAN. Az etikett elsősorban a pályán való viselkedést és az elvárt ruházatot érinti. Ezek klubonként változhatnak, de többnyire egységesek abban, hogy nem engedik a hangoskodást, az egymás játékába való okoskodó beleszólást vagy a mobiltelefon használatát, de például azt is rögzítik, hogy milyen tempóban illik haladni a pályán.
RUHAKÖVETELMÉNYEK. A sportosan elegáns öltözetet írják elő, a farmernadrág nem elfogadott. A „hölgyekkel” szemben a hosszú nadrág, de legalább a térd alá érő rövidnadrág, illetve szoknya, és a nem túl nyitott felsőrész a követelmény. Az „urak” hosszú nadrágot, térd alá érő rövidnadrágot és galléros pólót viselnek.
Hendikep
ÖNMAGUNKKAL. A golf egyik legnagyobb vonzereje, hogy a játékos elsősorban nem a többiekkel, hanem saját magával és a pályával küzd. Ezt a hendikep rendszer teszi lehetővé.
ELŐNYBEN. A hendikep számolása elég bonyolult, de leegyszerűsítve a legutóbbi játékok közül a kiválasztott legjobbak eredményének átlagán alapul, figyelembe véve a teljesített pályák nehézségi fokát is. Ha például átlagban 100 ütéssel teljesíti valaki a 72 ütéses pályákat, akkor a hendikep száma 28. Ha ez az amatőr játékos egy olyan profival játszik, akinek a hendikep száma 1, akkor ő a végső elszámolásnál 28-1, azaz 27 ütés előnyt élvez. Ezt levonhatja a tényleges eredményéből. Ha a meccset a profi plusz 2-es, az amatőr pedig plusz 26-os eredménnyel zárja, akkor az amatőr nyert, mert levonhat 27 ütést, azaz végül mínusz 1 lesz az eredménye, míg a profi plusz 1-gyel zárt. Végső soron tehát az számít, hogy a saját képességeihez képest ki teljesít jobban.
MAXIMUM. Persze a hendikepnek is van határa, a legmagasabb érték 36 lehet. Egyes elit pályákon csak meghatározott hendikep számot teljesítő golfozók játszhatnak, jellemzően 28-at szoktak előírni. Ezzel elsősorban azt biztosítják, hogy a játék tempóját ne akasszák meg a lassabb amatőrök.
IDŐIGÉNY. Egy golfmondás szerint nem illik valakitől megkérdezni, hogy mi a foglalkozása, ha a hendikepje 10 alatti, hiszen akkor úgysincs ideje dolgozni.
Kiadások
FELKÉSZÜLÉS. A pályára lépéshez sikeres elméleti és gyakorlati „pályaalkalmassági vizsga” szükséges, amelyhez szakoktatótól érdemes golfleckéket venni. Ennek ára klubonként változó, a bükfürdői akadémián például egy hétvégi oktatási „package” díja 72,4 ezer forint, a vizsgadíj pedig 20 ezer forint.
FELSZERELKEZÉS. Egy használt ütőszett akár már 50-80 ezer forintért is elérhető; a felső határ a csillagos ég. Az öltözködési szabályok betartásához elég néhány galléros póló, egy nem farmer hosszúnadrág és egy szolid sportcipő.
KLUBTAGSÁG. A pályák általában klubrendszerben működnek, és ha valaki belép, akkor a klub pályáján bármikor játszhat. Változó, hogy a klubok mekkora egyszeri belépési díjat és éves díjat kérnek a tagoktól, mindenesetre Magyarországon (egyelőre) a belépési díjak nemzetközi összehasonlításban is magasak, általában több százezer forintra rúgnak. Ehhez jön még az éves díj, amely általában szintén százezrekben mérhető.
TAGSÁGI NÉLKÜL. Klubtagság nélkül minden egyes pálya megjátszásáért alkalmanként kell fizetni (green fee), körülbelül 10-20 ezer forintot.