Az érintettek
Magyar tojás Tojásértékesítő Kft. Mizse tojás Kft. Cse-Mi Farm Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kft. Gyermelyi Tojás Rt. Aranybulla Mezőgazdasági Rt. Magyar Tojóhibrid-tenyésztők Szövetsége Tojástermelők Szövetsége
A szabály
Az előzetes bejelentés nélküli helyszíni szemle lehetőségét – mely eszköz a közösségi jog alapján az Európai Bizottság rendelkezésére is áll – a GVH számára a versenytörvény biztosítja. A versenytörvény rendelkezései értelmében a helyszíni szemléhez előzetes bírósági jóváhagyás szükséges.
Tojáskartell felgöngyölítésére tett kísérletet a Gazdasági Versenyhivatal Kartell Csoportja. A szervezet munkatársai december 12-én előzetes bejelentés nélküli helyszíni szemlét hajtottak végre öt cégnél és két szakmai szervezetnél.
A vállalkozásokon felül a megindított versenyfelügyeleti eljárás kiterjed több más, a tojástermelésben érintett válla
A helyszíni szemlére és a versenyfelügyeleti eljárás megindítására azért került sor, mert a GVH előzetes információi alapján valószínűsíti, hogy a vállalkozások a tojás árát egyeztették, illetve összehangolták. Ezzel pedig megsértették a versenytörvény vonatkozó előírásait.
Azonban a versenyfelügyeleti eljárás nem jelenti azt, hogy a nevezett vállalkozások a jogsértést elkövették. Az eljárás célja a tények tisztázása, a rendelkezésre álló időtartam pedig 180 nap.
A módszer
Kartellmegállapodások feltárásához 2004 óta alkalmaz játékelméleti eszközöket a GVH. A szervezet módszerei egyre inkább hasonlítanak az Európában és szerte a világon már bevált módszerekhez.
A játékelmélet – amelynek oktatása ellen az 1950-es évek közepén az akkor még Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem egyik tanára azzal tiltakozott, hogy az „egyetem nem kártyaklub” – ma már a gazdasági gyakorlatban is fontos helyet vívott ki magának. S ha az unióban eddig több milliárd eurónyi bevételt hozott a ráépülő, úgynevezett engedékenységi politika, akkor ki kérné ma már számon a játékelmélettől, hogy a sakktábláról és a pókerasztalról nőtte ki magát?
A kartellegyezségek sajátos vonása ugyanis, hogy titokban születnek meg, és a tagok többnyire minden dokumentumot módszeresen megsemmisítenek. A hatóságok szinte egyetlen esélye a versenyt korlátozó megállapodás feltárására, ha át tudják törni a tagok között a „hallgatás falát”. Az engedékenységi politika éppen ezen a falon képes rést nyitni azzal az ígérettel, hogy a megállapodásról döntő bizonyítékokat adó kartelltag részben vagy teljesen mentesülhet a büntetés alól.
Amnesztia az elsőnek
A hazai példánál maradva: a teljes amnesztia csak azoknak jár, akik elsőként nyújtanak „meghatározó jellegű segítséget” a vizsgálat megindításához vagy a jogsértés megállapításához. Bírságuk legfeljebb 50 százalékos csökkentésére pedig azoknak a vállalkozásoknak van lehetőségük, amelyek bár később ébrednek, mégis számottevően segítik információikkal a kartell feltárását.
A „jutalom” annak ellenére jelentős, hogy a GVH a megállapodásból származó forgalom mindössze 10 százalékát vetheti ki teljes bírságként. A vállalatok számára ugyanolyan anyagi ösztönzésként szolgál ez a kartell feladására, mint a fogolydilemmaként elhíresült játékban az ellenfél feladása. A klasszikus fogolydilemma modelljét azonban a gazdasági élet valósága sok helyen torzítja. A kartell stabilitását a modellben nem létező tényezők segíthetik, így például meghatározó lehet a vállalatok közös múltja, stratégiai elképzeléseik, a már létező vállalati hálók szerkezete, akár még a vállalatok vezetői közötti személyes szimpátia is befolyásolhatja, hogy mennyiben hajlandóak a hatóságokat az összefonódásról tájékoztatni.
