Az ICEG (International Center for Economic Growth) Európai Központja október eleji gyorstájékoztatója után hétfőn részleteiben is ismertette új, őszi előrejelzését a magyar gazdaságról.
A kutatócég szerint az idei 3,6 százalékos növekedés után jövőre 3,9 százalékkal gyarapodhat a bruttó hazai termék (GDP), miközben az államháztartás – a nyugdíjreform hatásának kiszűrésével számított – eredményszemléletű hiánya 2005-ben a GDP 6 százalékát, jövőre pedig 6,6 százalékát érheti el. Az idei 3,6 százalékos éves infláció jövőre 2,1 százalékra mérséklődik az ICEG Európai Központjának új előrejelzése szerint. Az év végére 6 százalékos alapkamatot és 255 forintos euróárfolyamot prognosztizál az elemzés, s 2006 végére az alapkamat további 1 százalékpontot csökken változatlan euró/forint árfolyam mellett.
Kissé gyorsuló növekedés
Mit várnak mások?
Felfelé módosította mind az idei, mind a jövő évi GDP-re vonatkozó előrejelzését a Kopint-Datorg Rt. Így 2005-re 3,8, 2006-ra 4,0 százalékos növekedést várnak a kutatók, ez 0,2-0,2 százalékponttal magasabb a júliusi prognózisnál. Az államháztartás GDP-arányos eredményszemléletű egyenlege – korrigálva a magán-nyugdíjpénztári befizetésekkel – 2005-ben 6,7 százalék lesz, jövőre pedig 6 százalék feletti lesz a Kopint szerint. Részletek >>
A Pénzügykutató Rt. október eleji közlése szerint a GDP 4,1 százalékos növekedése mellett az eredményszemléletű, nyugdíjkorrekcióval számolt, GDP-arányos államháztartási hiány az idei 6,3 százalék után jövőre 4,7 százalékra mérséklődik. Az átlagos éves infláció 2006-ban 2 százalékra csökken az idei 3,9 százalékról. Részletek >>
Az év során gyorsuló GDP-növekedés ellenére összességében az újonnan csatlakozott országok közül csak Lengyelország növekedése marad el a hazai teljesítménytől. A növekedés 2006-ban kissé gyorsulhat az eurózóna gyorsabb növekedése, az összességében kedvező nemzetközi finanszírozási környezet, valamint a belföldi kereslet választásokkal is összefüggő bővülése miatt. Az ICEG 2006-ra 3,9 százalékos GDP-növekedést valószínűsít.
3,6 százalékos infláció
A pénzromlás üteme az év során csökken és éves átlagban 3,6 százalékos fogyasztóiár-emelkedés várható 2005-ben. Az erőteljesebb termelőiár-növekedés mellett is mérséklődő
inflációban fontos szerepe van a stabil nemzeti valutának, és a növekvő importverseny nyomán korlátozottabb piaci árnövelési lehetőségeknek. Az elemzés 2005 végére 3,2 százalékos 12 havi, azaz december/december fogyasztóiár-indexre számít.
A fogyasztói árakban jövőre további mérséklődés várható a növekvő importált infláció és a magas költségvetési deficit ellenére. Ennek okát az ICEG abban látja, hogy az áfacsökkenés részben begyűrűzik az árakba, illetve csökkennek az inflációs várakozások. Mindezek alapján 2,1 százalékos átlagos, és az év közben emelkedő infláció miatt 2,8 százalékos december/december fogyasztóiár-indexet várnak jövő évben.
Romló fiskális helyzet
Az államháztartási hiány az ICEG előző előrejelzésében várt 5,5 százalékos deficitnél is magasabb lesz. Ennek hátterében az Eurostat által kifogásolt elszámolási technikák teljes hatásának figyelembevétele, valamint a tervezettől elmaradó áfabevételek, és egyes felülről nem korlátos államháztartási kiadások gyors növekedése áll. A kutatócég várakozásai szerint a GDP 6 százalékát elérő államháztartási hiány nyomán 2005-ben erőteljes marad a költségvetés keresleti hatása, és tovább emelkedik az államadósság szintje.
A 2006-os költségvetési tervek laza, a korábbi konvergenciaprogramban szereplő elképzeléseket feladó fiskális politikával számolnak. Mivel a kiadások tekintetében számos tétel kockázatosnak látszik, valamint a választási években a hiány átlagosan 2 százalékponttal magasabb volt a megelőző évinél, óvatos előrejelzés alapján is 6,6 százalékos deficittel számolnak 2006-ra, a nyugdíjkorrekció hatásai nélkül.
Ismeretes, hogy a kormány szeptember végén – az Eurostat sztrádafinanszírozási döntése nyomán – ismerte be, hogy kiszalad kezéből az államháztartási hiány kezelése, s bevallotta, hogy az idei – nyugdíjbefizetésekkel korrigált – hiány eléri a GDP 6,1 százalékát. A kabinet szintén módosította a korábban jövőre kitűzött, rendkívül tetszetős deficitszámot, a GDP 4,7 százalékára. Az eredeti tervek szerint idén 3,6, jövőre 2,9 százalékos lett volna a hiány.
Ellentmondásos külső hatások
Az ICEG szerint a külső környezet hatása a hazai gazdaság fejlődésére 2005-ben ellentmondásosnak tekinthető. Értékelésük szerint kedvezőtlen, hogy miközben a világgazdaság és a világkereskedelem növekedése erőteljes, addig az euróövezet növekedése lassú és jelentősen növekedtek, majd magas szinten stabilizálódtak az olajárak. Ugyanakkor rendkívül kedvező a nemzetközi befektetői környezet, mert a nemzetközi kamatlábak alacsonyak. Magas a befektetők kockázatvállalási hajlandósága, és ennek megfelelően erőteljesek a közepes jövedelmű országokba irányuló befektetések.
A külső egyensúly 2005-ben kissé javul, bár a folyó fizetési mérleg hiánya GDP-arányosan változatlanul magas, 7,7 százalékos lesz az ICEG szerint. Ezen belül azonban a kereskedelmimérleg-deficit csökken, mert az export- és importnövekedési dinamika közötti rés tágul. A folyófizetésimérleg-hiány növekedését a szolgáltatási és jövedelemegyenlegek romlása eredményezi. A folyó fizetési mérleg által megtestesített nettó külső finanszírozási igényt a közvetlen tőkebefektetések beáramlása csak félig fedezi, ennek következtében a nettó devizaadósság emelkedik.
Jövőre a folyó fizetési és kereskedelmi mérleg deficitje is növekszik az erőteljesebb keresleti hatás miatt, aminek eredményeképpen a kedvezőbb exportdinamikához az import gyorsabb növekedése társul: a kereskedelmi mérleg hiánya a GDP 3,7 százaléka, a folyó fizetési mérlegé 8,5 százalékos lehet.
Túlzott bérnövekmény a gazdaságban
Az elemzés szerint a munkaerőpiacon a munkanélküliség 2005-ben növekszik, és eléri a munkaképes lakosság 7,2 százalékát, miközben a foglalkoztatottak száma nem bővül, és a foglalkoztatási ráta változatlanul alacsony marad. A reálbérek közel 6 százalékkal emelkednek, és ez meghaladja a termelékenység növekedését: a bérek növekedése erőteljesebb a költségvetési, mint a versenyszférában.
Három komoly kihívás
Az ICEG szerint a gazdaságpolitika számára három jelentős kihívás jelenik meg a következő időszak során. Egyrészt miképpen lehet biztosítani, hogy a módosított hiánycélok teljesüljenek, tekintettel a hiányt növelő kockázatokra. Másrészt a jövedelempolitikának el kell kerülnie, hogy 2006-ban az ideivel megegyező reálbér-növekedés következzen be, ami az erőteljesen csökkenő inflációt és a választási években felerősödő bérköveteléseket tekintve nem könnyű feladat. Végezetül, a monetáris politikának választania kell: vagy a dezinfláció által implikált kamatpályát követi, vagy az államháztartási deficit és a kockázati tényezők által determinált pályán alakítja a kamatszintet.
