A külföldiek ingatlanszerzésének jogi rendezésével még nem oldották fel számukra a termőföld-vásárlási tilalmat. Továbbra is kérdéses tehát annak a több ezerre becsült illegális “zsebszerződésnek” a sorsa, amellyel külföldiek vásároltak fel dunántúli birtokokat. Az első fél év parlamenti menetrendjében – az erdő-, a vadászati, a halászati törvénnyel együtt – szerepel majd a termőföldről szóló törvény megtárgyalása, amely lazíthatja a korlátozást.
A külföldiek ezentúl a megyei vagy fővárosi közigazgatási hivatalok engedélyével vásárolhatnak ingatlant Magyarországon. (Műemlék jellegű építmények esetében a műemlékvédelmi szakhatóság hozzájárulását is csatolni kell.) A kormány erről azután döntött, miután – a devizakódex hatályba lépésével – megszűnt a külföldiek devizahatósági engedélykötelezettsége. Ami a földhözjutási lehetőségeket illeti: bár a termőföldről szóló törvény szakmai tervezete már elkészült, még nem született meg a politikai döntés arról, vásárolhassanak-e külföldiek termőföldet Magyarországon.
Egyesek szerint elodázhatatlan a tiltás megszüntetése, hiszen az EU-n belül szinte akadálytalan a földforgalom, így csatlakozáskor a korlátozást úgyis fel kellene oldani. Mások úgy vélik: továbbra is fenn kell tartani a helyi, illetve a belföldi vevők elsőbbségét. Ez esetben az agrárkamara helyi szervezete bírálhatná el, hogy a külföldi által kiszemelt földdarabot – ha nincs rá magyarországi érdeklődő – egyáltalán el lehet-e adni. Mivel azonban a jelenlegi földárak messze elmaradnak az európai átlagtól, a kamarai ellenőrzés mellett is valamilyen lefölözést kellene bevezetni: a külföldi vásárlók a helyi ár és az európai átlagár közötti különbséget egy erre rendszeresített földvédelmi alapba vagy az illető önkormányzat kasszájába fizetnék be.
Sürgősen dönteni kellene az úgynevezett zsebszerződésekről is, hiszen immár tömeges jelenségről van szó. A külföldiek a Dunántúlon aranykoronánként 5-10 ezer forintért veszik, illetve 300-400 forintért bérlik a földeket. A szakemberek szerint már több ezer hektár van illegálisan külföldi kézben. A magyar jog szerint jelenleg az a tulajdonos, aki az ingatlan-nyilvántartásba be van jegyezve. Nem tekinthető birtokosnak az, akinek mindössze egy zsebszerződés van a kezében, bármennyit is fizetett érte. Ha egy esetleges politikai döntés értelmében majd bejegyezik az ilyen tulajdonosokat, azt várhatóan akkor is szakképzettséghez, helyben lakáshoz és számos egyéb feltételhez kötik, s devizahatósági engedélyt is fel kell majd mutatni. A kárpótlási jeggyel szerzett földekre egyébként három évig elidegenítési korlátozás van érvényben. Nemrég, mint emlékezetes, már vámeljárás is indult egy dunántúli-külföldi “földbirtokos” ellen: Vas megyében egy osztrák vállalkozó – 112,5 millió forintnyi kárpótlási jeggyel – 87 ezer aranykoronánál nagyobb termőterületet szerzett. A kárpótoltakkal kötött adásvételi szerződés értelmében a vagyon az ő nevére szállt vissza. A Vám- és Pénzügyőrség Zala-Vas Megyei Parancsnoksága szabálysértési eljárást indított a külföldi állampolgár ellen, mert nem volt devizahatósági engedélye – ezért azonban legfeljebb 50 ezer forint pénzbírságot kell fizetnie.
A földtörvény módosítását a termelők is sürgetik, mert a tulajdoni rendezetlenség, a bérletes földhasználat szabályozatlansága miatt lehetetlen biztonságban gazdálkodni: akadályozott a földjelzálog, a bérlő számára pedig nem lehet fedezet a föld.
