Az 1995-ös nagy privatizációs tranzakciók révén az állami vagyon közel 70 százaléka került magánkézbe, és a privatizációs bevételek is jelentősen meghaladták a tervezetett mértéket. Az idénre már csak kisebb magánosítási akciók várhatók, az előírt bevétel is szerényebb, 100 milliárd forint.
Az egyik – az ÁV Rt. – előkészítette, a másik – az ÁPV Rt. – meghirdette, a harmadik – a miniszter – eladta. Ez az icike-picike – pénzügyminiszter – pedig elkölti a bevételt. Így jártak a privatizátorok az év elején még kétséges, az év végére pedig túlteljesített privatizációs bevételekkel.
Suchman Tamás privatizációs miniszter évzáró sajtótájékoztatóján elmondta: az ÁPV Rt. 1995. évi várható bruttó bevétele 460 milliárd forint, amelyből 430 milliárd a készpénz, pontosabban deviza. A villamosenergiaipar eladásából 190, a gázszektor értékesítéséből 40-50 milliárd forint folyt már be a privatizációs szervezet számlájára, és rövidesen megérkezik a Matáv-részvényekért fizetett 117 milliárd forint is. A miniszter külön kiemelte, hogy a jelentősen túlteljesített bevételeken kívül további 400 milliárd forint befektetés kötődik a villamosenergia-szektor privatizációjához.
Az év végén az ÁPV Rt.-hez tartozó állami vagyon 1185 milliárd forintra tehető, amelyből a tartósan állami tulajdonban maradó vagyon értékét levonva 815 milliárd forint körüli a még privatizációra váró állami vagyon. A miniszter nyilatkozata szerint 1996. nem a bevételek éve lesz, a költségvetési törvény 100 milliárd forint befizetési kötelezettséget ír elő az ÁPV Rt. számára. Suchman Tamás azt is hozzátette, hogy ennek valószínűleg még az 1995-ös bevételekből tesz eleget a szervezet. Ez a megállapítás kevésbé érthető, különösen, ha figyelembe vesszük, hogy az ÁPV Rt. valamennyi adott évi bevételét – a költségek levonása után – köteles befizetni a költségvetésbe. A miniszter válasza erre: az 1996-os 100 milliárd forint bevétel meghatározott vagyontárgyakhoz kötődik, amelyeket, ha már 1995-ben eladtak, akkor a szükséges összeget abból a bevételből fizetik be.
Az évet a privatizációs szervezet egyébként – a már folyamatban lévő ügyek intézése mellett – átszervezéssel és 30-40 nap gondolkodással tölti majd, az újabb tranzakciós döntéseket előkészítendő. Az ÁPV Rt.-nél a vagyonkezelés színvonala nem kielégítő, éppen ezért 1996-ban külön figyelmet kívánnak fordítani a tartósan állami tulajdonban maradó vagyon helyzetének stabilizálására.
Az idén a vagyonkezelő szervezet elsősorban a 14 ipari konszern privatizációjára összpontosítja erejét. Ez nem csak készpénzes értékesítést jelent majd: szó lehet további vagyonkezelésről és tőkeemeléses privatizációról is. A miniszter egyébként kifejtette, hogy az állami vagyonkezelés hatékonysága azért sem megfelelő, mert túl sok a vagyonkezelő. Éppen ezért javasolni fogja a kormánynak, hogy az érintett minisztériumok felügyelete mellett bízzák meg az ÁPV Rt.-t a teljes állami vagyon kizárólagos kezelésével.
Az idei év feladata lesz az 1995-ről megmaradt erőművek és az MVM Rt. privatizációja. Ezzel kapcsolatban Suchman Tamás kijelentette, hogy javasolni fogja a kormánynak: egy ideig még ne adják el az MVM részvényeit, sőt, erről a privatizációs törvény mellékletében is tegyenek említést. Az egyszerűsített privatizáció második fordulója is 1996. év elején várható, mivel csak az első fordulóban meghirdetett 73 cég tapasztalatainak elemzése után kívánják közzétenni a további társaságok listáját.
A miniszter év végi beszámolójában kitért az ÁPV Rt. szervezetét érintő változtatásokra is, amelyekre várhatóan az év első negyedében kerül majd sor. Ennek okai között említette a magánosításra váró vagyon csökkenését, amellyel párhuzamosan le kívánják olvasztani a létszámot is. Várhatóan a stratégiai társaságok privatizációját végző igazgatóságoknak szavaz továbbra is bizalmat a miniszter, aki hangsúlyozta, hogy az Állami Számvevőszék kritikai megállapításai közül egyet sem utasított vissza. Így a bérekre és a társaság létszámára vonatkozókat sem, és ezért olyan döntéseket helyezett kilátásba, amelyek helyreállítják a törvényes állapotot az ÁPV Rt.-ben.
A miniszternek a bevételek fölött érzett örömét némiképp csorbította, hogy Bokros Lajos – ahogyan Suchman Tamás fogalmazott: – “puccsszerűen” megszavaztatta a parlamentben a bevételi többlet elköltésére vonatkozó javaslatot. A főprivatizátor szerint “lehetséges, hogy az összeget tényleg indokolt az államadósság törlesztésére fordítani, a magyar társadalom több évtized alatt felhalmozott vagyonának eladásából származó összeg sorsáról azonban nem lehet ilyen könnyelműen dönteni”.
A miniszter által kifogásolt parlamenti határozat egyébként úgy szól, hogy az 1995-ös évre tervezett 150 milliárd forint privatizációs bevétel teljesítésén túl a költségvetésbe befizetendő privatizációs bevételt az államadósság törlesztésére kell fordítani, aminek módjáról a pénzügyminiszter és az MNB elnöke dönt. A privatizációs törvény szerint az ÁPV Rt. a bevételeit működési és egyéb költségeinek fedezetére, reorganizációra és külön jogszabály szerinti fizetési kötelezettségeire fordíthatja. A döntés eredményeképpen márciusban a hazai bankoktól fölvett 42,4 milliárd forint devizahitelt fizetik vissza, majd a költségvetés jegybankkal szembeni tartozásának csökkentése következik.
