A MAL Zrt. elnöke, egyben többségi tulajdonosa a holnap megjelenő Figyelőben cáfolja azokat a híreket, hogy a cég nem foglalkozott a katasztrófával. Mint mondja: ők és kivitelezőik építik a védelmi gátakat. Tolnay Lajos emlékeztetett rá: a hatósági döntés szerint csak október 15-én kellett volna leállniuk, maguk álltak le korábban, mert nem volt hova tenni a vörösiszapot.
A mostani leállás egyébként érinti még az amerikai hadiipart is, hiszen az úgynevezett tabulár timföldet – amit turbinagyártáshoz használnak – csak az ajkai alapanyagból tudják elkészíteni. Tolnay Lajos az interjúban tagadta, hogy bármiben hibáztak, szerinte a cég emberei betartottak mindenféle előírást, a gátnak egységes környezetvédelmi és vízügyi engedélye volt.
Az interjút követő összeállításában a holnapi Figyelő feltűnőnek nevezi, hogy nem esik szó a hatóságok felelősségéről, noha a Közép-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség a gátat rendszeresen ellenőrizte. A cég így esetleg azzal érvelhet, hogy a felelősség – a hatósági ellenőrzések miatt – részben az államé – írja a hetilap.
A felügyelőség volt igazgatója szerint “az elérhető legjobb technológiát alkalmazta” a timföldgyár – írja a téma kapcsán a Magyar Hírlap. Kling István egy uniós engedélyeztetési eljárás után erről pecsétes papírt adott négy éve. Klinget Bajnai Gordon környezetvédelmi államtitkárrá nevezte ki, állását a mai Vidékfejlesztési Minisztériumban is megtarthatta, vízügyi helyettes államtitkár.
A Magyar Hírlap több szakértőt is megkeresett, akik furcsállják Kling 2006-os döntését, hiszen az ajkai timföldgyár kifejezetten ósdi eljárást használ. Nyugati lapok is írtak arról, hogy Ajkán a gyártáshoz szükséges maró nátronlúgot engedték a vörösiszaptérre, amikor a gát átszakadt, a lúg okozta a legsúlyosabb sérüléseket. Más országokban leválasztják és a gyár területén tárolják a lúgot, bár ez kétségtelenül költségesebb eljárás – írja a Magyar Hírlap.
