Nyugati jóga

Görnyedt háttal az irodában. A helyes testtartás megtanulható.

Egy privatizált magyar cég ügyvezetője az Alexander-technikát hívta segítségül ahhoz, hogy aziúj tulajdonos partnerként kezelje őt. A német főnök ugyanis lekezelően bánt vele. Alexander-tanára megtanította, miként „használja a testét” tárgyalás közben, vagyis hogyan üljön, vegyen levegőt, miként gesztikuláljon, hogy megőrizhesse magabiztosságát. Az ügyvezető ezt a németországi találkozón olyan sikeresen alkalmazta, hogy nemcsak a lekezelő stílust, de a főnököt ebben támogató hatalmas íróasztalt és bőr karosszéket is ellensúlyozni tudta a fellépésével. Attól fogva emberszámba vették.

A róla elnevezett technikát Frederick Matthias Alexander ausztrál színész dolgozta ki az 1900-as évek elején, mert fellépéskor rendszeresen elment a hangja, s az orvosok nem tudtak rajta segíteni. Nem értette, hogy miért csak az előadáson nem képes beszélni, s tükrök segítségével elkezdte megfigyelni magát. Rájött, hogy a színpadon megfeszíti az izmait, hátrahúzza a fejét, ezáltal megrövidítve a nyakát, s amint sikerült ezen változtatnia, a hangbetegsége is elmúlt.  

Frederick Matthias Alexander. Iskolát alapított. A tanítás Sok tükör, nagy asztalok – ez található egy Alexander iskolában. Az asztalokon a tanítványok hanyatt fekszenek. A kívülálló annyit vesz észre, hogy a tanár egyrészt elrendezgeti a tanítvány testrészeit, másrészt mozdulataival, érintésével olyan ingereket ad neki, amelyek segítik a helyes testhasználat kialakítását. A tanár instrukciókat is ad. Olyanokat például, hogy „képzeljük el, a fejünk tetőpontjánál egy erős szálon egy felhőcskéről lógunk alá, így a gerincünk kiegyenesedik”. Az ilyen instrukciók akkor válnak érthetővé, ha a tanár is segít a gerinc kiegyenesítésében, különben a tanítványt az érzetei megcsalják, s a görbén rögzült hátát érzi egyenesnek. Folyik a tanítás hokedlin, állva és falovon is, a cél ekkor is a helyes tartás érzetének kialakítása, a belső feszültségek, görcsök megszüntetése.  Számottevő eredmény eléréséhez 30 óra tanulást javasolnak a szakemberek. Ez azonban nem jelenti, hogy a tanítvány ekkor már mindent tud, a folytatás további eredmények-hez vezet. Ahhoz, hogy valaki Alexander-tanár lehessen, három év kell, ezután lehet vizsgázni a diplomát kiadó két nemzetközi szervezet – a Society of Teachers of the Alexander Technique (STAT) és az Alexander Technique International (ATI) – egyikénél. A végzett tanárok sem hagyják abba a tanulást, rendszeresen összejönnek és egymást képezik.

Megfigyelését folytatva, az egész testet feltérképezve kidolgozta annak helyes használatát, majd Londonban iskolát alapított. Módszerét elsősorban színészek, sportolók, valamint hát-, gerinc- és hasonló fájdalmakkal küszködő emberek hasznosítják, akik aztán azt is tapasztalhatják, hogy az nemcsak a testre, de a lélekre is kihat: ahogy a testben csökken a feszültség, úgy oldódnak a lelki feszültségek is. Ezért nevezik ezt a technikát a nyugati ember jógájának: a jóga sem csak a tartást javítja, de lelki nyugalmat is hoz.

A KÉNYELEM FELTÉTELE.

A módszer beszivárgott a legkülönbözőbb munkahelyi tréningekbe is. „A cégek általában a dolgozók betegség miatti hiányzásának költségeit akarják csökkenteni. A stresszoldás csak másodlagos haszon” – válaszolta a Figyelő kérdésére Graham Elliott brit Alexander-tanár. Mint az Occupation Health Review szaklapban olvasható, a munkával kapcsolatos mozgásszervi betegségek kezelésére kézenfekvő az alkalmazása, így például ha valaki számítógéppel dolgozik, ha azonos, ismétlődő mozdulatokat kell tennie, ha kézzel emelget dolgokat, vagy egész nap a volán előtt ül. Az angliai City Lit felnőttoktatási központ például az irodai alkalmazottak számára tartott Alexander-oktatást. „A kényelem nemcsak attól függ, milyen széken ülünk, hanem attól is, hogyan ülünk rajta” – magyarázza a képzés indokoltságát Brenda Foulds képzési koordinátor.

A Clifford Chance nemzetközi ügyvédi iroda londoni központjában csoportos oktatást szerveztek a mozgásszervi betegségek kockázatának kitett alkalmazottaknak. Akinek szüksége van rá, egyéni órákat vehet – erre elkülönítettek egy szobát a cégnél, ám az órákat a munkatársak fizetik. Szintén saját költségükre vehetnek órákat munkahelyükön 1997-től a Hewlett-Packard filtoni dolgozói is. Általában 10-14 számítógép-használó tanul hetente egyszer, néhányan folyamatosan járnak azóta, hogy a program beindult. „Megtanulják, hogyan vegyenek levegőt, hogyan képezzék a hangokat értekezleten, és amikor prezentációt tartanak. A hát-, nyak- és térdproblémák visszaszorultak, a terhes nők mozgékonyabbak, energikusabbak lettek” – sorolja az eredményeket a tanár, Felicity Rietchel az Occupation Health Review-ban.

A  tanítvány Timothy John Smith, a Squire, Sanders and Dempsey nemzetközi ügyvédi iroda partnere: „Ötéves magyarországi tartózkodásom idején, 1997-ben megsérült a gerincem. Állandó fájdalmaim voltak, problémát okozott az állás, a járás, az ülés és még könnyű tárgyakat sem tudtam felemelni. Számos magyar, angol és amerikai orvossal konzultáltam, sokan műtétet javasoltak, de ennek nagy volt a kockázata. Alternatív gyógymódokat kerestem, így jutottam el Magyari-Beck Anna iskolájába. Nem sokkal a tanulás megkezdése után javulni kezdett a hátam. Hónapokkal később a fájdalom jórészt elmúlt, tudtam járni és nem túl nehéz tárgyakat emelni. Abbahagytam a gyógyszerszedést. Feleségem az eredményt látva nemzetközi Alexander-tanári képesítést szerzett. Ma már – Brazíliába költözve – tőle veszek rendszeresen órákat, s úgy meggyógyultam, hogy nemrég egy harminc kilométeres lovaglótúrán vettem részt a riói hegyekben. Minél többet tanul valaki, annál többet javul mind testben, mind lélekben. Nekem például feszült volt a nyakam és a vállam, amit csak rontott a stressz, valamint a számítógép- és telefon-használat, ugyanis sokszor a vállammal szorítottam a fülemhez a kagylót, mert a kezemmel írtam. Ahogy sikerült korrigálni a rossz tartást és oldani a görcsöket, egyre nyugodtabb is lettem. Úgy gondolom, ha van egy feszültségekkel teli rész az ember testében, például a nyakában és a vállában, akkor a stressz ezen csak ront, amitől az ember még idegesebb lesz. Az Alexander-technika segít megtörni ezt az ördögi kört. Megszüntethetjük azt az energiapazarlást is, amit a stresszes, feszült testtartás okoz, vagyis energiát spórolunk, s ezt a napi munkánkban hasznosíthatjuk.”

A „céges” tanítás különbözik a klasszikus magánóráktól, hiszen csoportos oktatás is folyik. „Ha azzal állítanék be egy vállalathoz, hogy a tanítás 30 magánórát jelent, nem jutnék be sehova” – magyarázza Philippe Cotton svájci tanár, aki az üzleti oktatás problémáiról cikket írt az Alexander-technikával foglalkozó Direction című szaklapba (www.directionjournal.com).

Így ő a kurzuson 9 órát csoportban, 4 órát egyénenként tart meg. Szerinte 13 óra alatt is jó eredmény érhető el, s aki akarja, egyénileg folytathatja a tanulást, különös tekintettel arra, hogy Svájcban a legtöbb egészségbiztosító visszatéríti az Alexander-órák árát.

A tanítást mindazonáltal nemcsak a mozgásszervi megbetegedések megelőzése miatt rendelik meg a cégek. „Amerikában a szervezeteknél végzett Alexander-oktatás a leggyakrabban a prezentációs képességek fejlesztését támogatja” – válaszolta a Figyelőnek Michael Gelb tréner, aki a cégek speciális igényeihez szabott tréningjeibe építi be ezt a technikát, s olyan ügyfelekkel büszkélkedhet, mint az IBM, a Microsoft és a General Motors.

HIÁNYZÓ HAGYOMÁNYOK. Magyarországon egyelőre nem hódít a céges Alexander-oktatás, már csak azért sem, mert nincs akkora hagyománya, mint mondjuk Angliában. A módszert tizenegy évvel ezelőtt Magyari-Beck Anna „hozta haza”, miután újságíróként Izraelben dolgozva saját görbe, állandóan fájó háta miatt tanulta meg a jeruzsálemi Alexander-iskolában, majd szerzett tanári diplomát.

Itthon a menedzserek valamilyen mozgásszervi probléma miatt jutnak el Alexander-tanárhoz – jelenleg nagyjából húszan vannak -, majd meglepve tapasztalják, hogy a munkájukban is hasznosíthatják a technikát.