Gazdaság

Újra szárnyal a világgazdaság

– az előrejelzések szerint az idén a globális GDP 5 százalékos bővülése évtizedek óta a legmagasabb ütemű. Kínában 10, az Egyesült Államokban 4 százalék körülire becsülik a GDP emelkedését, és Japán is lendületbe jött. Az úgynevezett feltörekvő piacokon negyedszázada nem volt olyan robosztus növekedés, mint ezekben a hónapokban. Csak az Európai Unió csendes, a 25-ök, és pláne az eurózóna növekedésének átlaga messze elmarad a világgazdaság többi erőközpontjáétól. A stabil, ám merev szerkezetű gazdaság mindeddig megakadályozta az európai országokat abban, hogy belső tartalékaikat gyorsan és hatékonyan mozgósítsák.

A világgazdaságra leselkedő kockázati tényezőkből persze most sincs hiány. Ezek közül is elsődleges a hónapok óta csúcsokat döntő olajár. A fekete arany barreljéért már 50 dollárt adnak a világpiacon, és nem kétséges, hogy amennyiben tovább tart a drágulás, az a globális konjunktúrát is visszavetheti. A Nemzetközi Valutaalap számításai szerint az olajár barrelenként 10 dolláros emelkedése 0,6 százalékponttal mérsékli a világgazdaság növekedését. A magas olajár a vállalati eredményekre és a fizetőképes keresletre gyakorolt hatása révén még akkor is rizikóval jár, ha manapság a gazdaságok már jóval kevésbé függnek a fekete aranytól, mint néhány évtizeddel ezelőtt; az alternatív energiaforrások, ha lassan is, de teret nyernek.

Az olajügy persze nem csak a gazdasági, hanem a politikai játszmáknak is része. És alighanem ez a legnagyobb kockázat. Az iraki rendezés, és általában a Közel-Kelet geopolitikai bizonytalansága, továbbá Oroszország újracentralizációja, legnagyobb olajvállalatának, a Yukosnak a csőd szélére kerülése és várható feldarabolása nehezen prognosztizálható változókként kerülnek bele az olajképletbe.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik