Öt kamion állta útját a közelmúltban Kovács Ferencnek, a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium helyettes államtitkárának, amikor a Budapesti Intermodális Logisztikai Központba (BILK) látogatott. Csak hosszas várakozás után gurulhatott be szolgálati autójával a nagy forgalmú BILK immár 60 ezer négyzetméteres területére. A főhivatalnok, aki egykori tanítványát, Marján Miklós vezérigazgatót ment meglátogatni, nem sokkal korábban még egy gazos mezőt látott ugyanott. „Gőzerővel folyik az építkezés” – jegyzi meg a vezérigazgató, aki elárulta: az államtitkári vizit több volt egyszerű tanár-diák találkozónál. „Arról beszéltünk, hogy mikor és milyen feltételekkel valósulhat meg a BILK összeköttetése az M0-ás autóúttal. Ez ugyanis nélkülözhetetlenné vált az egyre növekvő kamionforgalom miatt.”
A BILK madártávlatból. Messze még a vége.
A BILK létrejötte és fejlődése is jól példázza a magyarországi logisztikában rejlő lehetőségeket, hiszen a soroksári bázison eddig átadott raktárak minden négyzetmétere elkelt. Pedig megkérik az árát: a bérlőknek havonta négyzetméterenként 950-1100 forintot kell fizetniük. „Több cég is kopogtat nálunk, de hiába épülnek folyamatosan a raktárépületek, már egyikben sincs kiadó hely” – tájékoztat Marján, aki persze nem szomorkodik emiatt, hiszen ez arra sarkalhatja a befektetőket, hogy a 10-12 éves megtérülés ellenére is folytassák a beruházást. 2007-ig mintegy száz hektárra bővítik a raktár- és elosztó centrumot, mintegy ezer embernek adva munkát a dél-pesti régióban. A több mint 40 milliárd forintra becsült projektből a logisztikai központ 25 milliárdból épül fel, a már átadott kombi terminál 5 milliárdba, a vasútállomás 11 milliárdba került. A BILK-et az M0-ás körgyűrűvel összekötő út megépítését a gazdasági tárca finanszírozza majd.
ÉPÍTÉSI LÁZ. A BILK tulajdonosai (70:30 százalékos arányban a Waberer’s-csoport és a MÁV) mellett egyre többen gondolják úgy, hogy manapság az egyik legjobb üzletnek ígérkezik logisztikával foglalkozni. Az utóbbi három-négy évben több tucat nyugat-európai színvonalú, korszerű technikát felvonultató logisztikai központ épült. Czifra Balázs, a DTZ Hungary ingatlan-tanácsadó cég szakértője biztos abban, hogy az „építési láz“ a következő években fokozódik. A nagyarányú raktáringatlan fejlesztések 1999-től indultak be, ettől kezdve évről évre rohamosan bővült a piac. A kezdeti 10 ezer négyzetméternyi bérbe vett területből 2002-re már 125 ezernyi lett. A növekedés tavaly is folytatódott, ha nem is akkora ütemben, amilyenre a szakemberek számítottak: a prognosztizált, mintegy 200 ezer négyzetméternyi helyett „csak” 145 ezer négyzetméternyi ingatlant adtak át. Czifra Balázs szerint ez főként az akkori bizonytalan gazdasági helyzettel és az elhúzódó tenderekkel hozható összefüggésbe. Az idén a tavalyihoz képest csaknem 50 százalékkal nagyobb raktárterület megépítése és hasznosítása várható. Ebbe nem számítanak bele a cégek saját építésű ingatlanai, bár arányuk jelentős. Becslések szerint a kisebb-nagyobb társaságok önállóan összességében legalább egymillió négyzetméternyi raktárterületet működtetnek. Czifra Balázs úgy véli, uniós csatlakozásunk, a vámszabályok megváltozása kedvezően érinti a magyar logisztikai piacot. Magyarország speciális földrajzi elhelyezkedése és úthálózata miatt is az unió szélső bástyájának számít, ami a keletre terjeszkedő vállalatokat arra ösztönözheti, hogy itt alakítsák ki régiós elosztó központjukat.
A hazai logisztikai piac meghatározó szereplőinek száma megközelíti a 30-at. Közülük a főváros határában, Nagytétényben található Harbor Park komplex szolgáltatást nyújt, a többi között a készletek számítógépes nyilvántartásán, a vámügyintézésen át a gyors anyagmozgatásig. „Tavaly több raktárterületet adtunk bérbe, mint riválisaink együttesen” – büszkélkedik Wachsler Tamás, a Harbor Parkot fejlesztő H.I.D. Kft. ügyvezető igazgatója. Eddig valamivel több mint 80 ezer négyzetméternyi raktárterületet hasznosítottak. „A cél az, hogy ezt lehetőség szerint megduplázzuk” – teszi hozzá. A H.I.D. Kft. tulajdonosai, köztük a Lehman Brothers amerikai pénzügyi befektető, összességében 20 milliárd forintot szán a Harbor Park teljes kiépítésére. Wachsler szerint a nagytétényi bázis jelentőségét az adja, hogy iparvágány is van a területén, aminek révén közvetlenül csatlakozik a nemzetközi vasúthálózathoz. S nem mondtak még le arról az elképzelésükről sem, hogy egyszer a központ mellett egy új dunai kikötő épüljön. A politikusból mára logisztikai szakemberré átvedlett Wachsler Tamás úgy véli, uniós csatlakozásunkkal a magyar piac folyamatosan elveszíti eddigi legfőbb vonzerejét, az olcsó munkaerőt. A termelő cégek várható, illetve már bekövetkezett kivonulása együtt jár a szállítmányozó piac, a raktárbázisok szerepének felértékelődésével. Ugyanakkor jelenleg több minden is akadályozza a fejlődést. Példa erre a meglehetősen hozszadalmas vámkezelés, ami elriasztja a szállítmányozó cégeket attól, hogy Magyarországon alakítsák ki régiós bázisaikat.
Rugalmasan
Októberben költözött a BILK-be a Pepsi Americas százszázalékos tulajdonában lévő Fővárosi Ásványvíz és Üdítőipari (FÁÜ) Rt., amit Barta Zsolt kommunikációs vezető elsősorban költségtakarékossági okokkal magyaráz. Mint mondja, olyan termékeket állítanak elő, amelyek elsősorban a nyári időszakban fogynak leginkább. Ezért májustól augusztus végéig egyre növekvő, aztán egyre csökkenő raktárkapacitásra van szükségük. A régi mogyoródi úti telephelyükön az épületegyüttes adottságai miatt nem tudtak költségkímélő módon változtatni a tárolókapacitáson. A BILK-ben erre lehetőségük van, hiszen meleg időszakban, amikor többet iszunk, akkor a szolgáltató a növekvő igényekhez igazodva többletraktározást tesz lehetővé, míg szeptembertől csökkenti a kapacitást. Ez a lehetőség több tízmillió forint megtakarítást hoz a cégnek.
VONZÓ CÉLPONT. Chikán Attila, a Magyar Logisztikai, Beszerzési és Készletezési Társaság (MLBKT) társelnöke arról számol be, hogy négy év alatt mintegy 60 milliárd forint áramlott be a hazai logisztikai üzletágba. Ez az összeg rövid távon akár meg is duplázódhat, ha Közép- és Kelet-Európa elosztó-gyűjtő centrumává válunk. Ennek érdekében az infrastruktúra, ezen belül is a vasút és a közút fejlesztésére lenne szükség. Emellett az informatikában és az adminisztrációhoz kapcsolódó területeken – vámügyek, jogi szabályozás, környezetvédelem – kell előrelépnünk.
„A cél az, hogy az áruk, a kamionok megálljanak, és itt vámkezeltessenek, raktározzanak, illetve csomagolják át áruikat a fuvarozók, és ezzel növeljék a nemzeti bevételt” – mondja Baráth Etele. Az európai ügyekért felelős tárca nélküli miniszter utal arra, hogy Magyarország második nemzeti fejlesztési, úgynevezett Európa Tervét várhatóan két hónap múlva véglegesítik, ami lehetővé teszi, hogy az EU 2007-2013-as költségvetési időszaka alatt szétosztható pénzügyi támogatásokból a magyar logisztikai központok is kaphassanak.
